Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Sümegi György: Fehér a fehérben
(rendeztem kiállítást korai munkáiból, készítettem interjút vele, írtam róla, hagyatékát átvettem a Kecskeméti Képtárnak), gyakran beszélgettem vele. Mégis, az életmű lezárása óta eltelt két évtizedben (publikációk és kiállításai, a műkereskedelem érdeklődésének a fokozódása) merült föl a legélesebben: miben áll egyedisége; színben, formaképzésben hogyan írható le imágója, festésmódjának sajátszerűsége. Vagyis milyen az általa teremtett, a Tóth Menyhért-i vizuális nyelv, mert ma már talán kétség sem férhet hozzá: ő a 20. század hazai és - bízvást hozzátehetjük: negyediktől nyolcadik évtized dekádjáig: ne féljünk ettől - európai festészettörténet nagy egyéniségeinek egyike, leginkább talán Egry József rokona, Csontváry és Gulácsy kései leszármazottja. Tóth Menyhért fehéreinek a kialakulásánál, létrejötténél, kitisztulásánál milyen, az egyéniségben rejlő és milyen külső motivációkat lehet s kell számításba venni, amelyek egymást erősítő összefonódottsággal képezik e sajátos alkotói tendenciát? Az első ok-csomó, indok-köteg bizonyosan a személyiségben adott, mégpedig annak is a legbensőbb, legmélyebb rétegeiben. Arra gondolok, hogy testi fogyatékosságai és kis- béres kori (12. és 18. évei között) megaláztatásai együtt terelték a lelki, a belső világ felé, és tették a bizalom az emberben, a jó emberben meggyőződéses hívévé, a fény, a szeretet, az emberbarátság, a testvériség (kedvelt szava volt: testvérkém) hirdetőjévé. O valójában belső meggyőződésévé érlelte azt, hogy le kell mondani a természetben és a tárgyak primer világában föllelhető/tapasztalható színekről, és a valóságostól elvonatkoztatott eszmei célként megfogalmazott szellemihez kell közelíteni. Ennek a szelleminek, a matérián túlinak a megfogalmazásában, megjelenítésében segíthette istenhite, mély vallásossága és panteisztikussá táguló természetszeretete. Apróság, de rá jellemző momentum: élete nagy részét Miskén élte le, a faluszéli, félutcás Rákóczi-soron (ma: Tóth Menyhért utca), a szomorúfüzes-vizes réttel szembeni magaslaton. A Kalocsáról Miskére vezető út bal oldalán (a jobb oldalra eső Rákóczi-sor mögött) híd, a Vajas-patak kanyarulata, a Kobolya. Tóth Menyhért itt, a Kobolyán szeretett tartózkodni: itt fürdött, festett, szemlélődött, meditált. Élte át a nap- és évszakváltásokat, reményteli napfölkeltéket és bíbor-napnyugtákat, a fény, a ragyogás egyetemességét. A Tóth Menyhért-irodalomban egyetlen helyen merül föl elhivatásának, „megvilágo- sulásának" (ad analogiam: Csontváry) a kérdése, így: „...esett az eső, s én megvilágosul- tam. A templomban a zöld miseruhára ránéztem. Most ecsetet fogok a kezembe, mihelyt hazaérek, mert amit képzeletből csinálok, az biztos, hogy az az lesz. Nem tudtam még, amit később, hogy nem a látvány, a minőség fogalmazódott bennem akkor... Mert ugye a zöld és az arany megjelenése - ez olyan szentimentális dolog, el lehet időzni rajta. De nekem csak az volt, hogy menjek minél előbb - csinálni! Mert bármit csinálnék a kint látottból, az már egy igazi, »otthoni dolog« lesz. Megkaptam a belső bátorságot! Esett az eső, megvilágosultam. De nem csak a színek ragyogtak fel bennem. A formákról is akkoriban sejtettem meg, hogy megtaníthatnak tisztán gondolkodni." (Supka Magdolna: Tóth Menyhért. Bp., 1990.14.) A lejegyző, sajnos, kísérletet sem tett arra, hogy a Tóth Menyhért- i életmű valamely szakához kösse a döntő jelentőségű vallomást. A megidézett eset Miskén történhetett, föltehetően az 1930-as évek második felében, ugyanis Tóth Menyhért írásos följegyzései, rajzaira írott mondatai, azon időből fönnmaradt levelei mindezt kétséget kizáróan egyértelműsítik. De nézzük meg újra a Mester fogalmazásának kulcsszavait: „esett az eső, s én megvilágosultam /.../ amit képzeletből csinálok, az biztos, hogy az az lesz /.../ nem a látvány, a minőség fogalmazódott bennem akkor /... / megkaptam a belső bátorságot /... / nemcsak a színek ragyogtak fel bennem. A formák /.../ megtaníthatnak tisztán gondolkodni". Vagyis egy misztikus elragadtatás (a helyszín: templom, zöld miseruhára nézett) különböző fázisait regisztrálhatjuk mindebben. Van egy a reáliákból, az anyagi világból 74
