Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 7-8. szám - Kapuściński, Ryszard: Egy riporter önarcképe (V., befejező rész, fordította: Szenyán Erzsébet)

Ryszard Kapuscinski

Egy riporter önarcképe

v.

A világtársadalom élete ma már elképzelhetetlen a média nélkül. A korábbi korszakokban az ember nem létezhetett a fegyverek használata nélkül, később a gépek vagy az elektromosság segítsége nélkül, ma viszont nem létezhet a média nélkül. A veszély abban rejlik, hogy a média, amely hatalommá vált, már nem elégszik meg azzal, hogy kizárólag információt közvetítsen. Nagyravágyóbb célt tűzött ki maga elé: a valóságot kezdi alakítani. Egyre gyakrabban fogadunk el olyan képet a világról, amilyet a televízió közvetít számunkra, s nem olyannak látjuk, amilyen valójában. A televízió révén a mesék világában élünk.

(Plemienna planéta, Ryszard Kapuscinskival beszélget Wieslaw Kot, „Wprost" 1997, nr 52.)

Az a történelem, amelyet a televízióból ismerünk, nem a létünkhöz kapcsolódva, hanem képzeletünkben jön létre. Csak elképzeljük a történelmet, igaz, valóságos összetevők alapján, amelyeknek egymáshoz való viszonya azonban tőlünk függ. Attól függően, hogy miként rendezzük el ezeket az összetevőket, valóságközeli vagy a valóságtól egészen távolálló képet kapunk. A világ fabu- larizálásának egyik formájáról van itt szó.

(Zawód: dziennikarz, Ryszard Kapuscinskival beszélget Katarzyna Janowska és Piotr Mucharski, „Tygodnik Powszechny" 2001, nr 22.)

A televíziós képnek óriási a szerepe. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy a kép nem ébreszt gondolatokat, csupán érzelmeinkre hat.

(uo.)

Milyen gyakran találkozunk azzal, hogy az emberek azonosítják a „látni" fogalmát az „érteni" fogalmával! Halljuk például, hogy két személy vitatkozik. Az egyik ezt mondja a másiknak: Kedvesem, nincs igazad. Amit mondasz, nem fedi a valóságot! A másik erre így felel: Hogyhogy nincs igazam? Hiszen saját szememmel láttam a tévében!

(Kapuscinski Ryszard, jak media odzzuierciedlajq éwiat, egy 1988-ban Stockholmban elhangzott előadásból [utánközlés in:] Lapidarium IV, Warszawa 2000.)

20