Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 1. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Szuromi Pál: Megváltó örvényben (Tóth Menyhért organikus, ciklikus szemléletéről)

szinte naponta látogatta a Ráth György Múzeumot. Ami annyit tett: feltétlenül élvezte, értékelte a távol-keleti művészet természetközeli, dekoratív és arabeszk jellegű arcula­tát. Tudjuk: ez Van Goghra, Matisse-ra is elementáris hatást gyakorolt. Másrészt Vaszary János szemléletében is érdemi súlya volt a díszítő funkciójú, érzéki és szecesz- sziós formatartomány oknak. Bizonyára ezekkel is összefügg, hogy a növendék Tóth Menyhért grafikáin és festményein a dekoratív traktálás, egyben a kalligrafikus töltetű szecessziós, expresszív fogalmazás többször is felbukkant (pl. Hangversenyterem, Fekvő akt). Hogy itt valóban mélyebb, zsigeribb formaélményről van szó, ezt a miskei pálya­kezdés első fejezete is szembetűnően igazolta. Hiába ugyanis a zsáner- és messianiszti- kus képek erőtlen sorozata, ám az energikusan cikázó kalligrafikus, szecessziós vonal­diagramok ezúttal is egyre-másra megjelentek. Akárha a fiatal művésznek ez lett volna a legállandóbb, legbensőségesebb szövetségese. Ami azért csak-csak árulkodó. Akkor is, ha Tóth Menyhért sohasem készített színtisz­ta belle époque szellemű képet. Ám az önmagát kereső alkotó mégiscsak a szecessziós, or- namentális szemlélet mentén jutott el korszerű érvényű, organikus, expresszív eredményeihez. Ahogy ez az egyetemes művészet alakulásrendjében is biztonságosan tetten érhető (lásd Munch vagy Van Gogh szférikus, gyűrűs formaépítéseit). Nálunk pedig a zseniális Csontváry és Gulácsy festészetében szintetizálódtak e stűuskép legnagyszerűbb vívmá­nyai. Később Vaszary törekvései már az édeskés iparművészeti díszítés irányába tendál­tak (pl. Aranykor). Itt tehát ismét emlékeztetnék Tóth Menyhért vázlatos, parabolikus és napkorongos Csontváry-grafikájára. Más szóval: az igazi példára, eszményképre. Külö­nös egyébként: a két művész korai naturalisztikus és naiv áhítatú művei valamelyest ro­konságban állnak egymással. Nehezebb dolgunk van, amikor az organikusan gyűrűző, expresszív formaadás, egy­ben a lebegően oldott szín- és fény kezelés konkrétabb művészi forrásait keressük. Elég valószínűnek tűnik: Van Gogh szenvedélyesen örvénylő, hipnotikus erejű festői szelleme jelentős hatással lehetett a miskei fiatalemberre. Mint annyi sok hazai alkotóra is. Csak Tóth Menyhért korai remekléseiben a kubisztikus térmodulálás és az impresszionisztikus fénymágia is teret kér magának. Nos, e tekintetben nekem a Balaton kivételes színköltő­je, Egry József a legjobb kapaszkodóm. Még akkor is, ha itt csak távoli, bizonyos atmosz­férikus analógiáról beszélhetünk. Kétségtelen azonban: Egry bravúros táj- és fénypoézise a kubizmus, az impresszionizmus és az expresszív törekvések formaelemeiből épült ösz- sze. Itt aztán újra visszakanyarodhatunk a főiskolás Tóth Menyhérthez, aki képein az avantgárd formanyelveivel kísérletezik. A Fekvő akt előadásában például a konstruktív, analitikus térszervezés ugyanúgy felfedezhető, akár a kifinomult érzékiségű Braque mes­ter atmoszférikus és dekoratív kubizmusa. Szó, ami szó: a magára találó, beérő miskei festő is egy sajátos forma- és stílusszintézissel jut el szuverén, megkapó eredményeihez. Csakhogy Tóth Menyhértnek az organikus, expresszív hatások és az impresszív tanul­ságok a valóban fontosak. Nem árt közbevetnünk: ezzel az érett, újszerű festői felfogással együtt az alkotó élet- filozófiája is szükségszerűen átalakult. Ha eddig jószerivel a keresztény próféták, a ma- gasságos égi hatalmak szemszögéből nézte szűkebb környezetét, a világ gyarló folyását, akkor ez most földközelibb, mélyebb horizontot kapott. A Tópart rendkívül egyszerű, hullám­zóan végtelen motívumait idéző festő ugyanis akarva-akaratlan szinkronba került a ter­mészet egyetemes, ciklikus körforgásával. Maga is alakítója, formálója e vegetációs mik­rokozmosznak, egyúttal parányi, determinált alkotóeleme is. Ez a természetközeli pante- izmus pedig azt sugallja neki: maradj meg a föld hűséges gyermekének, légy alázatos. Más szóval: becsüld az igénytelenebbnek látszó, puritánabb témákat is, legyen szó táji részletekről vagy emberi jelenségekről. 59

Next

/
Thumbnails
Contents