Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 1. szám - Tarján Tamás: Egy sosemvolt lap történeti jelentősége (Bajor Andor és az Ütünk)

tán fennmaradt és megjelent kilenc 1970 utáni lírai mű.) Fodor Sándort, a fiatal írót már az 1957-es karikatúra jellemző beszédstátusában: öregurasságában engedi szóhoz. Bodor Pál a kötet különböző helyein, különböző esztendőkben mond - Bajor tolmácsolásában - bődületes evidenciákat. Kányádi Sándor rettenthetetlenül őrzi a nép ajkát és Petőfiék Sándorénak testamentumát, de modem módin: „Cserefához / Szellő kaptat, / Törzse kö­rül / Tündér caplat. // Csóka ütött / Az ágára, / Ága való / Járomfának. //A minden- ségben naprendszerek csürdöngölőznek" (ez az 1976-os Kányádi). Lászlóffy Aladár és Bálint Tibor párban cimboráinak, és mindkettő szívesen kiütné a nyeregből a parodista Bajort, lévén ők a paródiában (is) jobbak. A Sütő András-gunyorkák legjobbja is fele va­laminek. Sütő „Zoltán bácsi" születésnapját hozsannázza, aki válaszában tisztázza: „Andrisom"-nak ő tulajdonképpen az édes keresztapja. A felindult szöveg („Olyan for- róságot érzek tagjaimban, mint amikor kedves és szeretett barátomnak, Fedor Doszto­jevszkijnek írtam...") a címében is hord egy Franyó Zoltán-fricskát: Sütő Andráshoz mele­gen. Farkas Árpádék nemzedéke már nemigen kap bebocsáttatást, bár 1975-ből jó Kocsis István- és Király László-paródia olvasható, s ha nagyon keresünk, egyszer csak találunk Bállá Zsófiát (1977), sőt még Cselényi Bélát is (1982. január). Az 1982. januári, termetes összeállítás az Ütünk megindulását és huszonöt küzdelmes évét reanimálva már mintha a búcsú kezdete lett volna. S valóban, 1982 decemberében - Olvassunk utószavakat - prológusok, összegzések következtek. Utószó a gyermekmesékhez, Utószó a filozófiához, Utószó a világirodalomhoz, Utószó Európához (és töltelékként: A szer­kesztőség tavalyi szóvicclexikona: szomorúan vékony, lapos szószedet). Az utolsó, az 1984- es ciklus pedig nagyjából úgy készült, mint az 1956-os legelső. Elhúzódott a kulcsra járó óramű-derű ketyegésébe, mást, érdektelenebbet tiktakolt, mint a java évek. Az Ütünk be­fejezte önmagát. (Fia ennek külső okai is voltak, és nyilván voltak, tárja fel a Dávid Gyu­la által indokoltan sorompóba szólított életrajzíró.) Az Ütünk-kötet korhűségét az eredeti (ifwn/c-illusztráciők gazdag sora is biztosítja: Árkossy István, Artz Helmuth, a tréfálózás centrumába is belerántott Benczédi Sándor, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc és Surány Erzsébet munkái (melyeket általában a szakíró­ként játékos pellengérre állított Banner Zoltán hangolt össze egykor). Mindnyájan más­ként igazodtak Bajor nyomába. Mai szemmel a 431. oldal Szilágyi István-gúnyrajza a legfrissebb. Vigyázz a tisztaságra - hirdeti az egyik rajzolat firkája. Igen. Legalább úgy, ahogy Ba­jor Andor óvta egy, a fehér színt mindig kerülő, „pettyegetett" műfaj tisztaságát. 54

Next

/
Thumbnails
Contents