Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 6. szám - Fekete J. József: Karámban
Fekete J. József Karámban (i.) A nyelv képtelen leírni a valóságot.1 Az irodalomnak a nyelv eme fogyatékosságából eredően nincs stabil, állandó és megbízható viszonyítási pontja, s ha mindezt továbbgondoljuk, beláthatjuk, az irodalomnak nincs valódi értelme. Ebből kifolyóan, vagyis hogy az irodalom értelme mindmáig rejtett dolog, az égvilágon az egyik legmerészebb, legkockázatosabb és leginkább kudarcra ítélt vállalkozás az irodalom tanítása. Irodalmat nem lehet tanítani, hiszen a stabil viszonyítási alapok híján mindegyik olvasó mindegyik értelmezése egyformán érvényes, és mint ilyen, fontosabb a szerző szándékánál. Az irodalomban egyetlen műnek sincs tényleges minősége1 2; csakis az elismertsége adja a pillanatnyi helyi értékét; minden pofára és hovatartozásra megy; ne reménykedjen senki posztumusz igazságszolgáltatásban; amin egyszer átlépett az idő, az a kukában marad. Szkepticizmusunkat, mármint hogy valójában az életben semminek sincs értelme, olyan elődök nyomán hizlaljuk, mint Bölcs Salamon, vagy a depressziósán pesszimista Albert Caraco. A valóság tapasztalata szubjektív, ennélfogva szubjektívak az értékek és szubjektív az igazság is: az élet egyfajta illúzió. Az irodalom pedig végső lényegében szellemi művészet.3 A mű az alkotóban megfogant vízióval kezdődik, és utolsó pillanata is vízió, amikor látomássá válik a műélvezőben. A valódi művészet célja, hogy felkavarjon, zavarba ejtsen, hogy eleged legyen a világból és aláássa valóságérzetedet.4 Mindezt csupán azért, hogy rá- kényszerítsen a világról vélt tudásunk teljes újragondolására. A művészet éppen e tulajdonsága miatt nem tanítható. A legvalódibb művészet darabokra tör, intellektuálisan tönkretesz, fizikailag beteggé tesz és gyűlölettel tölt el azon kulturális hagyományok iránt, amelyek gúzsba kötnek bennünket és lenyomnak, megnyomorítanak és belefojtanak a hétköznapiság tengerébe. A művészet a kreatív intellektus kísérlete arra, hogy olyan kiadványokat töltsön meg művekkel, amely hiányok a belehelyezett művektől válnak igazán feltűnőkké.5 Napjaink 1 Az axiómát a továbbiakban Dean. R. Koontz nyomán fejti ki a dolgozat. 2 Kontra Ferenc 3 Vajda Endre 4 Vissza Dean R. Koontzhoz. 5 Balia D. Károly 3