Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 4. szám - Tornai József: Misztika helyett ontológia

Misztika helyett ontológia. Hosszú évek óta: az abszurd misztikus megközelítése, föloldása. Most: ontológiai megértés. Ez a járhatóbb út, idetorkollik az evolúció, az etológia, a teleológiai gondolkodás leleplezése, az asztrofizika, a quantumelmélet, a relativitáselmélet, a kozmológia, a paleontológia, metafizikai kutatás.

*

A nagy csalódások. A kereszténység általában hangsúlyozza, hogy az evangéliumokat csak az Ószövetséggel összefüggésben lehet és szabad helyesen értelmezni. Természetesnek kellene tartanunk, hogy a régi zsidóság továbblép az új tanítás irányába, s a kettőből egy vallási mozgalom kerekedik, hiszen az evangélisták az egész emberiségnek hirdették meg az örömhírt. A krisztiánus közösség tehát kezdet óta nyitva állt a zsidók előtt, ahogy sok zsidó tagja, sőt vezetője is lett már Jeruzsálemtől fogva a római katakombákig. A jahvista vallás népe azonban nem fogadta el az újításokat, ragaszkodott atyái, Ábrahám, Jákob és Mózes hitéhez.

Ez volt a keresztények első nagy csalódása.

(Jézus megátkozta azokat a városokat, ahova a tanítványait nem engedték be.)

A középkor folyamán erőszakkal igyekeztek rávenni a zsidókat, hogy keresztelkedjenek meg. Aki ezt nem tette, vagy elüldözték, vagy megölték (Spanyolország, inkvizíció). Az izraelitáknak így nehéz sors jutott, éppen a hagyományokhoz való hűségük miatt. De nem tehettek mást, ha etikusak akartak maradni.

A kereszténység második nagy csalódása az iszlám megjelenése a VI. századtól kezdve. A harmadik az egyház kettétörése latin és görög ágra. A harmadik a reformáció, a negyedik a fölvilágosodás és Európa szekularizációja. Közben a zsidók vagy megmaradtak ősi tanaik mellett, vagy ateisták lettek: az iszlám hatalmas embertömegeket és térségeket hódított meg a maga számára Afrikában és Ázsiában. Gyorsabban terjedt, mint a keresztény egyházak. Még a buddhista és brahmanista Indiában is. Efelől a keresztény híveket teljes tudatlanságban tartották. Külön szakirodalomra volt szüksége annak, aki a valóságos vallási világhelyzetről tájékozódni akart. Ráadásul a buddhizmus is világvallás lett, míg Indiában, éppen szülőföldjén elvesztette rendházait és híveit. A brah- manizmus pedig, bár nem missziós vallás, mozdíthatatlanul őrzi milliárdos tömegeit és kultúráját.

Európa és Amerika a szekularizáció meg a természettudomány következtében tudathasadásban szenved: se az egyik, se a másik szemlélet, se a hit, se a tudás nem tudott teljes győzelmet aratni. A keleti és a nyugati egyházak ezalatt nemcsak híveik jó részét, hanem politikai hatalmukat is elvesztették. Az eseményeket, melyek ide vezettek, ismerjük. Az ember szabadabb lett, de gondolkodása zavaros, nem sikerült pontos, használható ontológiát kidolgozni Kant és Hartmann eredményei ellenére sem. Újra fölismertük, hogy a természet és az ember világa abszurd. Ez a végső következtetésünk.

107