Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Tornai József: Misztika helyett ontológia
Különös fájdalom. Hiába a buddhista ürességtan, a szubsztancia tagadása, a semmi-sem-maradandó elve. Hiába, hogy így gondolkodom, s nyugodt vagyok: így várom a halálomat. Fáj, fáj minden halottam. És sok van. De ami különös: a gyönyörű, büszke sziámi macskám betegsége és elbúcsúzása fáj legjobban. Embertelenség? Megmagyarázhatatlan, bizony, ti Buddhák és szentek! * Hajnali álmaimban vad, ismeretlen nőkkel sétálok, beszélgetek, mintha szerelmesek volnánk. Miféle vigasztalások ezek? * „Én nem vagyok magyar?" K. B. költő egy éjszakai csöndes vitában végül a mellemre bökött és kinyilatkoztatta: „Te nem vagy magyar!" És ha nem vagyok magyar, csak ember, akkor már nem is létezem? Bizony mondom, létezem, éppúgy, mint a többi feketék, sárgák, fehérek, barnák népe. Én egy viszonylag kis létszámú, de időnként hatalmasra nőtt lelkű, időnként kishitű, félázsiai etnikum fia vagyok, ugyanannak az evolúció során torzul fejlődött emberiségnek a tagja, amely olyan büszke és öntelt, hogy nem veszi észre eltévelyedéseit. Nem veszi észre vallásai, hitei, művészete, filozófiája korlátáit, miközben önismeretről, természettudományról szónokol, de (ismerjük a kivétel óriásait Demokritosztól, Buddhától Einsteinig, Jaspersig, Hartmannig) nem nagyon változik. Ahogy Vörösmarty mondta két évszázaddal ezelőtt: „Midőn azt hinnők, hogy javul, újabb bűnt forral álnokul." * Választás dolga. A kisebbségben élő magyaroknak, de még a hazaiaknak is választás dolga lesz a nemzeti hovatartozás. Az EU-ban az államhatárok közigazgatási, illetve rendészeti válaszfalként működnek. Ha tehát akár itthon, akár a szomszédban megtanulják a magyarok a többségi vagy egyik-másik nyugati nyelvet, esetleg még a középiskolát, sőt az egyetemet is e nyelvek egyikén végezhetik, s akkor elhatározásuktól függ, hol akarnak élni? Átjönni Magyarországra vagy elmenni Amerikába, Angliába, Német-, Francia-, Olaszországba, Skandináviába. Ha a szövetségi állam (200-300 ezer lelket számláló kisebbségek kormánya a többségi államban) gondolata megvalósulhatna, akkor az erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági magyarok saját szülőföldjükön is elérhetnék a különféle politikai és értelmiségi pályákon céljaikat, egyénileg, közösségileg egyaránt. De ez már „darwinizmus": természetes kiválasztódás az adaptáció alapján. Ebben az új szociológiai keretben már fölösleges volna panaszkodni, elnyomásról beszélni. A kérdés az volna: ki mire képes, mire nem? * Minden csak interpretáció. Egy pillanatra se feledkezz meg az alapvető megismerési tételről: minden csak interpretáció. Magyarázat, értelmezés, tolmácsolás. És a tolmácsolás továbbfordítása. * 106
