Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Buda Ferenc: Rendkeresés (Jegyzetlapjaimból)
E gondolatmenet - úgy hiszem - akkor is érvényes lenne, ha a bibliai kiindulástól eltekintünk. De miért tekintenénk el? * Támadozik a szél, délkelet felől mennydörgés hallik. Lesz eső? Nem lesz? Az eddigiek alapján inkább az várható, hogy lesz. De milyen különös: a szél fúvósát délkelet felől érezni, ám a fellegek épp ellenkező irányba tartanak. Alighanem egy ciklon kerülget bennünket. Lassacskán egészen beborul. Állandósul a szél is. Már egy esőcsepp is rámtalál. Kettő. Három. Elered vajon? Nem: csak ígérgeti. * Türelem, netán (érdeklődő vagy távolságtartó) tisztelet a másik ember iránt. A tőlem különböző ember iránt. (Nem szeretem a másság szót: túlságosan ösz- szemossa, egybemaszatolja a fogalmakat, tartalmakat; azokat is, amelyek nem együvé valók, hovatovább valami kellemetlen illat is körüllengi, főleg amióta ott szerepel - hol érdemérem, hol pedig szégyenbélyeg gyanánt - visszataszító kis politikai csatározások fegyvertárában.) Szóval: maradjunk csak a másik embernél, aki ugyanúgy ember, mint én, csak más a nyelve, a bőrszíne, a származása, másféle kultúra neveltje s hordozója, más hitet vall, más világnézetet követ, más a nemi identitása. Esetleg saját nemének kedvelője. Lám, máris elérkeztünk egy kényes kérdéshez. Az azonos neműekhez vonzódok tekintetében az ótestamentum eligazítása egyértelmű. („Ha férfi férfival hál..." - stb. Lásd Mózes.) A mai nyugati közfelfogás e vonatkozásban elnézőbb, türelmesebb. (De lehet, hogy csupán közömbösebb.) Kétségtelen, hogy a homoszexualitás genetikai meghatározottságú is lehet. Többnyire azonban valamilyen kényszerhelyzet s a szándékos rászoktatás együttesen hozza elő. Például egyneműek tartós, zárt együttélése laktanyában, börtönben, internátusbán, kolostorban, ahol gyakorta akadt mindenkor egy-két kezdeményező személy. Vitatott kérdés, hogy természetes jelenség-e, avagy nem. Akik e dolog természetes voltát hangoztatják, arra hivatkoznak, hogy már a régi korokban s az ún. természeti népeknél is szokásban volt, sőt bizonyos állatfajoknál is előfordul. Nos: a mai betegségek többsége megvolt már az ókor s az őskor emberénél is, következésképp tekintsük hát ezeket természetesnek, sőt kívánatosnak? Félreértés ne essék: hajlamai, szenvedélyei miatt senkit nem vetek meg s nem utálok, ám tisztelni sem e hajlamok s szenvedélyek okán tisztelem őket. Az ország-világra szóló melegfesztiválok pedig egyszerűen ízléstelenek. Úgy gondolom: testi és lelki életünk legbensőségesebb megnyilvánulásai nem az utcára valók. Utcán nem való sem szeretkezni, sem imádkozni. (Az utca itt a profán nyilvánosságot jelenti.) * Sok egyéb teendőm mellől lopom ide magam e jegyzetfüzet mellé. (Várom, hogy végre beteljék: a következő feleekkora lesz, hogy mindenüvé könnyűszerrel magammal vihessem.) Hetek óta apám ápolója vagyok. A múlt hónap harmadik hetében lefeküdt az ágyába. Azóta csak egyszer-egyszer kél föl, akkor is rövid időre. Orvost hívtam 101
