Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Buda Ferenc: Rendkeresés (Jegyzetlapjaimból)
A nyelvtudomány is éppoly érdekes és bonyodalmas, mint az élettudomány. Bizonyára azért, mert a nyelv jelenségei voltaképp életjelenségek, s minden logikájukkal együtt sok-sok meglepetést tartogatnak a szemlélődő számára. Egy- egy szó szerepe módosulhat, jelentése megváltozhat az idők során, s lesz egy közömbös tartalmú kifejezésből szitokszó. Erre példát most szándékosan nem mondok. Inkább növényvilágbeli párhuzamot: ahogy a levél tüskévé s az ág tövissé módosul. * A közelítő öregség. Még nincs itt (remélem; talán), de már jelzi a jöttét. Nehézkesebb a mozgás, fogy az erő (kiváltképp, ha elégséges és megfelelő mozgással nem gondoskodsz a karbantartásáról), kopik a forgók porcfelülete (erre a csípőízület fájdalmai figyelmeztetnek), fakul, szakadozik az emlékezet (még nem vészesen, de olykor eléggé bosszantóan). Az ifjak az élet számos területén elhúznak melletted. Sőt mellőled. Mindezen dolgokat balgaság tragédiának tekinteni, ám puszta, józan tudomásulvételük sem túlzottan vidám érzés. Sokat segít, ha: 1. az életet nem versenynek tekinted; 2. szívből, őszintén örülni tudsz az ő sikereiknek, a más sikereinek; 3. ha nem hagyod el magad. A náladnál nyomorultak láttán pedig ha nyafogni, panaszkodni mersz, hát szégyelld magad. Mindezt egy - vélhetőleg, remélhetőleg - múló derékfájás juttatta eszembe. * A Hegyköz egyik kis falujában, Bózsván időzöm néhány napig. Eddig hol esett, hol zuhogott, ma azonban világos, derűs napra virradtunk. A tegnapi s korábbi esők nyomán üde, tiszta minden, még a föld sara is fényes. Az égbolt nem egészen felhőtlen ugyan, ám felhőből ennyi kell is: épp odaillik reá. Délután kiballagtam a kertbe. A sövény mögül fürjecske pitypalattyolása hangzott. Annyiszor hallottam már a hangját szerte az országban, sokért nem adnám, ha legalább egyszer megpillanthatnám ezt a pöttömnyi tyúkféle madárkát. Nem sok esélyem van rá: igen óvatos, rejtőzködő lény a fürj, szinte láthatatlanul megbújik a magas fű között, a vetés sűrűjében. S jobb, ha tudjuk: a szavát sem nekünk szánja. Hanem a párjának: „Itt vagyok!" Meg a vetélytársának: „Tűnj tova!" * Beszélgetés a kísértésről, mint bibliai fogalomról. Vizsgálódási, hivatkozási alap elsősorban az Újszövetség. A görög peiraszmosz szó jelent próbára tevést, próbatételt, valamint megkísértést is. A pontos jelentés a szövegösszefüggésből világosodik meg. A próbatételek, megpróbáltatások - ínség, fájdalom, betegség, kényszerű erőfeszítés stb. - mintegy „tesztelik" az ember testi-lelki kondícióját, ám egyben edzik is, megerősítenek. A kísértések viszont csalóka édesgetéssel, hamar elnyerhető ám múlandó javakkal - hatalom, gazdagság, jólét, kellemes állapot stb. - igyekeznek letéríteni a halandót a helyes, az igaz útról. Ebből következőleg a kísértés a Gonosztól, a próbatétel az Úrtól ered. (L. Jézus megkísérlését az Ördög által.) S ha a kísértésben a halandó megállja a helyét, az is próbatétellé válik. Ellenkező esetben végleges bukás lehet a következmény. 100
