Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - Nagy Gábor: „Virágok romlása” (Hazafiság és emberség Utassy József költészetében)
Árulás ezüstje nem kell! A nap: ingyen is fölkel. írok hát igazat árván! A hold a hangulatlámpám. Másutt, kívülállását hangsúlyozva: „világ lármája föl nem ér hozzám, / papírom hava Inellett borozván", elutasítva „a gondolat szennyé"-t (az Ady Endre versszerkezeteit - sorismétléseit, az alapszókincshez tartozó egyszerű rímszavait - idéző versben) adysan végletes programot hirdet meg: „Én már csak arról akarok írni, / amit nem lehet kibírni, / amit nem lehet kibírni" (Papírom hava mellett). Ennek jegyében íródott az Október is. Szerkezete is hasonló: öt háromsoros strófa, 7- es, illetve 8-as ütemhangsúlyos sorokban, amelyek közül a harmadik az első sor szó szerinti vagy variatív ismétlése. Az első két strófa a temetőkert leírása: Rothadt rózsák a kertben, deresen, megdermedten, rothadt rózsák a kertben. Ősz fű leng, minden kihalt, vén, te pompázol csak, krizantém, ősz fű leng, minden kihalt, vén. A jelzők, melléknévi igenevek sugallta hangulat készíti elő a másik három strófa reflexív állásfoglalását: a harmadik strófa a részvét, a gyász kinyilvánítására szólít fel, a negyedik ennek erkölcsi megalapozását fejti ki, s ad alapot az ötödik strófa már nem csupán érzelmi, de aktív szembenállásra felszólító soraihoz: Szél, ama suhanc-sírokat ölelgesd, becézd, simogasd, s csókold, aki ott sírogat! Mert fakítja forradalmad fényét, aki hallgatván hallgat, fakítja forradalmad. Ünnepek ünnepe, tüntess, ha kell, hát bitangot büntess, tüntess, Október, tüntess! A szintaktikai ismétlések mellett fő formai szervezőerő a vers egészét átszövő al- literálás. Az első strófa V hangjai a sor élén álló 'rothadt' szóhoz tapadó hangulatot erősítik, a harmadik strófa 's'-ei a simogatás becéző gesztusát nyomatékosítják, a negyedik strófa '{' és 'h' hangjai keménységükkel az erkölcsi parancs kiemelését szolgálják. A zárószakaszban az 'ü' hang ismétlődése teremt az 'ünnep', 'tüntet' és 'büntet' szavak között - a vers kontextusában létrejövő alkalmi szemantikait fokozva - fonetikai kapcsolatot. 24
