Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 3. szám - 60 ÉVE SZÜLETETT BALÁZS JÓZSEF - Kántor Lajos: A kapu (regényvázlat – II. rész)

vált pedig a Ttts Curator Úr előtt, aki azon időben a Parochialis kertet felibe mívelte, tudva vagyon: de nem is mutathattya mega Ttts Ns Megye, hogy ez a Major valaha a Templom birtokába lett volna: ide magok a Plebanusok épittettek házokat, szállították Zselléreket, kik a Parochialis földeknek mívelésében, segittséggel voltak és vannak." Mintha itt a belső major megszűnése, a jelleg kifelé vándorlása volna olvasható.

További adatokért a régi térképekhez kell fordulnunk. Az említett 1714 utáni térkép tanúsága szerint az időben a Kádár utcában és a mai Széchenyi tér keleti felén túl a Major utca környékén már megvan a mai utcahálózat. A mai Hosszú és Apáczai utca közt mindenesetre messzebb kezdődik a telek, mint később. Körülbelül úgy, mint ma, a későbbi Tornavivoda telke akkor is a térhez tartozott. A Hosszú utcának a mai Eötvös utcán túli része azonban csak kis darabon volt még mindkét oldalt telkesítve, tovább csak az északi oldalon, s a Pap utcát még nem tünteti fel a rajz. A József császár korabeli térképen ellenben már teljesen előttünk áll a városnak ezen a részén a mai utcahálózat.

Ennél a régi kornál kell megemlékeznem a sokkal később is még fennállott, részben ma is meglévő ősi utcanevekről, mert azok talán még a XVIII. századnál is régibb időből valók, annak állapotait tükröztetik. A legjellegzetesebb nevekről, a Major utcáról, a Pap utcáról, amelyek a táj régi városi feladatait alapjában mutatták, már szólottám. A régi Dézsmacsűrtér (ma Vágóhídtér), a Dézsmacsűr út (ma Kriza utca), a Dézsma utca, Kádár utca neve elárulja, hogy területünk a bort termelő északi, délnek kitett lejtőjű szőlőhegyek s a bort fogyasztó város közt terült el. De talán nem túlságosan merész vállalkozás a fenti telkesítési adatok figyelembevételével a Hosszú utca nevét is magyarázni próbálni. Nyilvánvaló, hogy a régi hagyománytisztelet mellett egy azelőtt rövidebb utca neve nemigen vált Hosszú utcává csak azért, mert idővel mind tovább kiépült s hosszú lett. Ez a név talán arra utal, hogy anélkül, hogy maga az utca valami sajátos jelleggel, tartalommal bírt volna, talán hogy két oldala még egyáltalán telkekre lett volna osztva, már vitt valahova, egy meghatározott célhoz, amely végig az egész utcán át volt elérhető. Egy csapásra létrejött, inkább kitaposott, mintsem kiépített hosszadalmas út lehetett, akik eleinte ott jártak, azok többsége legalább végigment rajta, ezért találta és nevezte el hosszúnak. Távoli területre vezetett, s ez a távoli területre vezető volta adta meg eredetileg alkalmasint egyetlen jellegét és nevét. Bizonyára a Pap utca tájékára, a papok majorjához vitt itt gyakran az út. Talán a régi majortól az újhoz.

Mit jelentett a XVIII. században a meglévő „mai utcahálózat"? Egy 1703-as összeírás tanúsítja, hogy akkor a mai Kossuth Lajos utcában is kb. a mai unitárius gimnázium tájától kifelé már csak faépületek voltak. Mennyivel inkább kijjebb! A jozefinista felvétel leírása szerint: „ belváros legtöbb háza kőből épült, az elővárosok azonban - kivéve két templomot és néhány házat - fából vannak épülve." Az 1870-es évek elején a telekkönyvi felvételi birtoklapok a Major utcában és a telkeivel összeszögellő telkeken, a Széchenyi tér, Kádár utca, Nagyszamos utca (ma Szamos utca), Lőrinc utca (ma Eötvös utca) és Hosszú utca közti két, a régi Major utcát szegélyező telektömbön még a legtöbb helyen kerteket, csűröskerteket, faházakat, házhelyeket említenek. Hatalmas, csak később parcellázott, felaprózott telkek voltak javarészt. így a Mikes utca mai 1. és 3. számú telke még a szomszédos Széchenyi téri telekhez tartozott, az 5., 7., 9., 11. számú mai telkek egyetlen beépítetlen kert volt szám nélkül, a mai 13. szám volt az 1. szám, a mai 23. szám a 9., a mai 29. a 11. Hasonlóan a páros oldalon. A mai 8. szám volt az első: a 2. szám, mert az előbbiek a térről vagy a Hosszú utcából be-, illetve átnyúló telkek voltak, a mai 16. szám volt a 4. szám, stb. Kolozsvár tájfejlődésének egészen határozottan megfigyelhető sajátsága az éles ellentét: a belvárosban a szűk frontú mély telkek összevásárlása tágas középületek számára s a külvárosokban a kiterjedt nagy telkek feldarabolása. Ez mutatkozott itt is.

85