Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 3. szám - 60 ÉVE SZÜLETETT BALÁZS JÓZSEF - Balázs József: A torcellói Krisztus (regény – I. rész)
megmutatja mindenkinek, nem fog rajta a gyilkos szerszám, hogy aztán majd mindenki erről beszéljen Jeruzsálemben... - a kapernaumi katona kétségbeesetten nézett körül. A százados bólintott, mire a két fegyveres megragadta a názáreti t, hogy a földön heverő kereszthez vezesse. Jézus azonban megállt, hangja, tekintete, egész alakja átszellemült.- Az idő igazolni fog engem. Számtalanszor fog lenyugodni és újra feltűnni az égen a nap, amíg újra megjelenek az emberek között. Akkor már mindenki tudni fogja, hogy a szabadsághoz csak a halálban juthat el, s akkor lesz majd a legboldogabb az emberiség...!- Mióta tudod uram, hogy a szabadság csak a halálban érhető el? - kérdezte a katona.- Régen - Jézus hangja rezignáltan csengett. A katona szinte kiabált:- Miért nem haltál meg akkor azonnal? A názáreti elmosolyodott.- Őszinte légy, uram - kérlelte a katona.- Nem tudom - hajtotta fejét szelíden oldalt Jézus.- Régóta tudod, uram? - nézte a kapernaumi minden ízében remegve.- Régóta tudom, és mégsem haltam meg. Csak az erőszaknak engedelmeskedem most is. A kapernaumi kétségbeesetten kapta meg Jézus vállát:- Hát akkor miféle szabadság a tiéd? Mit tudsz róla mondani? Azt nevezed te szabadságnak, hogy kilökik az embert a dombra, kit magasabb, kit alacsonyabb dombra, és otthagyják a testét a férgeknek? A régi egyiptomiak így vélekednek a halálról, uram... nem történik már azzal semmi, uram, akit kilöknek a dombra... Jézus keserűen rázta a fejét.- Nem tudod, mi a szabadság, nem tudod, mi a halál, nem tudod, miért halnak meg az egymást követő nemzedékek. Nem tudod, nem tudhatod! Az élet, az a pár év, ami megadatik, nem elég arra, hogy megértsed...- Hát akkor mire való az élet? Mondd meg uram!... Arra, hogy olyan hóhér legyek, mint most, arra, hogy ezrével öljük az embereket... Mondjál valamit, miért hallgatsz? Mondjál valamit! - kiabálta a katona, és szeméből folytak a könnyek.- Élni kell - suttogta Jézus. A katona tehetetlenségében lökött rajta egyet, közben eszelősen ordította:- A halálod előtt csak ezt tudod mondani?! A halála előtt csak ezt tudja mondani az Isten fia! Ez hát az ő nagy csodája, figyeljetek emberek...!- Élni kell - ismételte Jézus.- Őszinte légy, uram! - omlott össze a katona. - Ha nincs csoda, ha erre alkalmatlan a mi világunk... akkor elvesztünk, mindnyájan, akik itt vagyunk, a nép... leszármazottaink is... mindenki! Sosem fogjuk megérteni a világ alapításának az okát? Az élő embernek nincs támasza, uram? - könyörögve emelte fel a kezét. Aztán, mert nem kapott választ, és látta, hogy nincs segítség, felordított:- Kijátsszák az embereket, uram! A te Istened is kijátszott téged!- Sajnálom, hogy nem értettél meg - sóhajtotta elfelhősödő szemmel Jézus. 60
