Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 2. szám - Kántor Lajos: A kapu (regényvázlat, I. rész)
oszlopok, oszlopfejeiken aranyozással. Unokatestvéreim fényképfelvételt is csináltak róla. Ebben az utcában említést érdemel az unitáriusok temploma és főgimnáziuma. Előbbin, minden kétséget eloszlatandó a felírás: In honore „solius Dei". Az utca végén van még a hatalmas, modem stílusú iparkamara. Kolozsvár belvárosát régebben fal vette körül hatalmas bástyákkal és kapukkal. A Kossuth Lajos utca végén is volt egy kapu, a magyar kapu. Pár évtizeddel ezelőtt lerombolták azon a címen, hogy akadályozza a közlekedést. Igazán, ha az ember ilyeneket hall, az jut eszébe, hogy vajon nem-e neveznek minket, magyarokat a nyugatiak méltán barbároknak? A Wesselényi Miklós utcában áll az ócska posta épület, amelyet majd egyszer szintén új palota fog felváltani. Az Unió utcában a Redoute épülete régebben mulató hely volt, most már olyan rozoga, hogy arra sem való. Ebben mondották ki 1848-ban Erdély unióját Magyarországgal. Innen kapta az utca is nevét. Itt van még az osztrák-magyar bank épülete. Megnéztük a Mátyás király utcában Bocskai István és Hunyadi Mátyás szülőházát is. Kolozsvár 60 ezer lakosából egy nem régen látott kimutatás szerint 18 ezeren járnak iskolába. Ez természetesen rengeteg iskolát is követel. Az Egyetem utcában van Kolozsvár főiskolája, a Ferencz József Tudományegyetem. Mellette a piaristák roskadozó temploma. Az egyetem Farkas utcai homlokzatán levő tympanont nem engedik halandónak látni az istenek, mivel olyan szűk az utca, hogy a túlsó oldaláról is majdnem csak alulról lehet látni. És ha Kolozsvár kedves látogatója mégis gyönyörködni akarsz az egyetemnek a menyországhoz közelebb eső részeiben is, akkor tegyél úgy, mint mi tettünk, másszál föl szépen a kolozsvári köztemető tetejére (a temető egy hegyoldalban van) s ormán látni fogod a tympanon nagyszerűségeit. I. Ferencz József királyt és a mellékalakokat, amint mind alacsonyabb és alacsonyabb helyzetben körülveszik Őfelségét. Az egyetemmel szemben a róm. kath. főgimnázium régi épülete áll. Még valamelyik Bátori alapította s régen főiskolája is volt. Ebben az utcában van az ugyancsak régi, ref. collegium, melyet még Bethlen Gábor alapított. Mellette a reformátusok ócska temploma. Tornya nincs, leégett egy tűzvész alkalmával. Az egyszerű, nagy templomnak szépen díszített orgonája van, de különösen a jelképes ékítményekben gazdag szószéke tűnik ki. A várost régen körülvevő és már fentebb említett falaknak a templom mögött is van egy kevés maradványa és a még aránylag jókarban levő híres Bethlen bástya. Jártunk a város nyugati oldalán levő botanikus kertben is, amely nagyon szépen van rendezve. Gr. Mikó Imre tulajdonát képezte a kert, s ő ilyen célra az Erdélyi Múzeum Egyesületre hagyta. El is készítették a gróf szobrát s a bejárattal szemben állíttatták fel, némelyek szerint kapusnak. A kertet egyébként, mivel mostani helyén nem fér, át fogják lakoltatni egy más, már kijelölt szép helyre. Kár, hogy az új hely elég messze van. A kertben van a vegytani és állattani intézet. Ez utóbbi egész Magyarországon a legelső a maga nemében, céljának és az ízlés következményeinek egyaránt megfelel. Múzeumában a szebbnél szebb kitömött állatok mindvégig ébren tartották érdeklődésünket. Nagy előnyére szolgál a múzeumnak, hogy az egyes állatok mind természetes környezetükben találhatók fel. A medve barlangjából búvik elő; a szarvas az erdei bokrok közül dugja ki agancsos fejét; a baglyot odújában az őt gyűlölő verebek felborzolódva, mérgesen veszik körül; az ölyv a gyanútlanul repülő galambra csap le és így tovább. A többemeletes épület lapos tetejét muskátli és egyéb virágok díszítik. A tetőről egy kis kilátóhelyecskére is fölmehettünk, honnan gyönyörű képben tárult elénk az egész város. Alig tudtunk megválni a sok érdekességtől, s mikor már mentünk volna, hatalmas zápor tartott vissza. Végre elindulhattunk. A Mikó utcában vannak, amelyben a botanikus kert is, az egyetemi klinikák épületei hosszú sorban. Az épületcsoport, mivel részei mind különbözvén 102
