Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Kántor Lajos: A kapu (regényvázlat, I. rész)

mágnes, ha soká vassal érintkezésbe nem jön, gyöngébbé válik: úgy az ember, ki a társa­ságtól visszavonult, lassanként elveszti vonzerejét." És a másik idézet: „A házasélet - mint egy régi tapasztalt barátom mondá - szép dolog, csak kissé sokáig tart, s épp azért csak az találhatja benne megelégedését, ki a viszony kötésénél oly tulajdonok által hatá- roztatja el magát, melyek állandók." Legyőzve a rátaláló elégedettségét, a kényelmességet, további lehetséges kapcsolódá­sokat keresve, a polc eldugott sarkából kihúzom a Gondolatok melletti könyvet is. És most jön az igazi meglepetés, a váratlan igazolás. A még díszesebb, piros-arany-fekete kötésű szecessziós tervezésű könyv belső címlapján, pontosabban az előzéklapon, az Emlék- és ünnepi beszédek cím fölött, nagyanyám szép betűivel megörökítve áll e másik Eötvös-kö- tet ajándékozása: „Hantz Gyulának emlékül Kolozsvárt, 1898. jan. 23. Krompecher Hermin". Hantz, azaz Hantos Gyula polgári iskolai tanár és Krompecher Hermin tanítónő Eöt­vös József intelmeinek szellemében házasságot kötött, a viszony kötésénél oly tulajdonok által határoztatva el magát, melyek állandóknak bizonyultak. Most már közös történe­tükről ott találok adatokat, ahol nem is gondolnám. A Lepage Lajos kolozsvári egyetemi könyvkereskedésében vásárolt, az 1913-14. iskolai évre szóló zsebkönyv (Polgári iskolai tanárok zsebkönyve, szerkeszti: Kovács Samu, Szeged) a tanulók kézzel kitöltött jegyzé­ke és a (kinyomtatott) hivatalos tudnivalók közti fehér lapokon néhány családi bejegyzést tartalmaz, nagyapám írásával. Eszerint a „Gyermekeknek lenni kellene 1914. augusztus­ban" cím alatt: Gyulának 33 kg volt 30 kg 60 Irénkének 27 kg 10 " 26 kg Ilusnak 17 " 01 " 14" 30 Hermin 1914. VIII10. 54 kg Én ” 72 " A három gyerek (vagyis az első három sorban szereplő) adatait összehasonlítja Constant gyermekeinek „állítólag" hiteles, 1914. júliusi számsorával, sőt itt már a magas­ságot is megadja (Gyula: 143, Irénke [azaz édesanyám] 133, Iluska 103 cm -1914. augusz­tus 10-én); sietősebb, idegesebb betűképet mutat az egy évvel későbbi súlybejegyzés, amely szerint a Hantos-gyerekek általában egy kilóval gyarapodtak, édesanyjuk fél kg- ot, az apa viszont 11 és fél kilót (!) fogyott. A Zsebkönyvben (nyomtatva) megtalálható „A felső nép- és polgári iskolai tanárok 1912. évi december 31-én lezárt rangsorozata" (az egész akkori Magyarországra vonatkoztatva, Kapuvártól Brassóig és Nagyszöllőstől Új­vidékig). Hantos Gyula a 332. sorszám alatt szerepel a VIII. fizetési osztályban, évi 3600 koronával és 1170 korona lakáspénzzel. A levelek közt megőrződött néhány számla ad bizonyos támpontot a korona (1914-15- ös) értékének megmérésére. 1914. január 31-én Szász Károly köszönettel nyugtázza Han­tos Gyula úrnak „egy vászon ottomán" (60 korona) és egy lószőr matrac (50 korona) ki­fizetését. (Az „ottomán"-ról az Értelmező Szótár azt tudja, hogy díványszerű, támla nélkü­li kerevet, melynek két végén párnázott könyöklő van; rémlik, gyerekkoromban ültem rajta.) A Major utca 15-be küldött 1914. április 30-i jegyzék egy 174 cm-es kerti pad, egy 71/110 cm-es kerti asztal és négy db kerti szék kifizetéséről tanúskodik, összesen 85 ko­rona értékben. (A zöldre festett pad volt a legtovább szolgáló, fél évszázaddal elkészülte után is használható darab, a vasrésze talán valahol még megvan, a kert végében vagy a pincegádorban. Ez utóbbi szó most bukkan föl a tudatmélyből, ugyancsak nagyanyai örökségként.) Az M. Kir. Állami Ipari Szakiskola Kolozsvár fejlécével ellátott papíron 1915-ös árajánlatok olvashatók, a hálószoba 1100 korona (lealkudva - ceruzával bejegyez­99

Next

/
Thumbnails
Contents