Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Pomogáts Béla: Három felvonás a zsarnokságról

Pesti Színház és a békéscsabai színház mutatta be. Az író később 1984-ben közreadott Erdélyi triptichon című könyve számára (ez mind a három „püspökdrámát" magába foglalta) alaposan átdolgozta, még néhány jelenetét is felcserélte, annak érdekében, hogy a három történelmi dráma egységes szerkezetet alkosson. Mint a Triptichon-kötet előszavában elmondotta, az átdolgozásokat az indokolta, hogy a drámáknak „triptichonként sokkal inkább egymásra utáltaknak kell lenniök, mint egyedülállóan. Innen a visszautalások vagy előresejtések." Magam ezúttal a Dávid Ferenc-dráma első változatát vizsgáltam, minthogy véleményem szerint ebben a változatban érvényesülnek leginkább az író eredeti szándékai, pontosabban azok a primér tapasztalatai, amelyeket még a kommunista Romániában élve, és ott hosszú esztendőket kegyetlen börtönökben és kényszermunkahelyeken töltve szerzett a mindenkori zsarnokság természete felől.

A Vendégség ugyanis a mindig kíméletlen zsarnokságról ad képet, mondhatnám, Ily- lyés Gyula nevezetes költeményére utalva, három felvonásban mutatva be ennek a zsarnokságnak az elvetemültségét, féktelenségét és erőszakosságát. Mint ilyen, annak az igen széles közép- és kelet-európai irodalmi spektrumnak a része, amely a térségben évtizedekig uralkodó zsarnoki rendszerek természetét, működését és emberi (erkölcsi) következményeit vizsgálta és ábrázolta. Ez az irodalmi spektrum természetesen nem csak a magyar irodalom sajátja, megvan a lengyel, a cseh, a román, az orosz irodalomban is, a költészetben, az elbeszélő prózában és a drámairodalomban egyaránt. (Hadd utaljak csupán futólag olyan szerzőkre, mint Illyés Gyula, Németh László, Déry Tibor és Örkény István, a lengyel Jerzy Andrzejewski és Kazimierz Brandys, a cseh Milan Kundera, Bohumil Hrabal és Vaclav Havel, a román Paul Goma és Marin Sorescu, az orosz Mihail Bulgakov, Borisz Paszternák és Alekszandr Szolzsenyicin.)

A zsarnoki rendszer bemutatása mindig akkor lehet hiteles és eredményes, ha a politikai erőszakkal szemben valamilyen nagyszabású, intellektuális és morális értelemben szuverén emberi személyiség áll. Az „ellenképnek", az „ellenjátékosnak" ezt a szerepét tölti be például Németh László emlékezetes drámájában Galilei vagy Sütő András drámájában Kolhaas Mihály. Ilyen nagyszabású és szuverén emberi személyiség a Vendégség tragikus hőse: Dávid Ferenc, a hitújító is, aki az igazság kutatásának égető szenvedélyével járta be a reformáció történetének állomásait a lutheránus confessiótól a kálvinizmu- son át az antitrinitáriánus hitig.

Az unitárius felekezet híveinek szabad és kritikai gondolkodását nem csak Páskándi szóban forgó drámája mutatta fel erkölcsi példaként, ez a gondolkodásmód magasztosult fel Sütő András Csillag a máglyán című drámájában, amely az antitrinitárius Szervét Mihály és a Genf városát diktatórikus eszközökkel kormányzó Kálvin János küzdelmében mutatta be a szabad emberi személyiség és a zsarnoki hatalom konfliktusát, és ebben metaforikus módon a hetvenes évek bukaresti despotizmusának kíméletlenségét. Ugyancsak Szervét Mihály tragikus sorsát idézte fel Páskándi Gézának egy - 1972-es Tű foka című kötetében megjelent - verse, a Szervétusz a máglyán, amely a vértanúsorsot vállaló hitújító hősiességének állított emléket.

Dávid Ferenc sorsa, akárcsak Szervét Mihályé, a függetlenül gondolkodó és meggyőződését minden körülmények között vállaló értelmiségi ember történelmi kiszolgáltatottságát és önként vállalt helytállását példázta. A hitújító életéről és munkásságáról korábban, de a hetvenes években is, és természetesen főként Erdélyben számos tudományos közlemény adott képet, ezek bőven foglalkoznak emberi egyéniségének vonásaival is. Ezek közül Páskándi talán a püspök két tulajdonságára irányítja a legnagyobb figyelmét: szüntelen igazságkeresésére és állhatatos humanista meggyőződésére.

Páskándi drámája mintha arra az értelmezésre építette volna fel az unitáriusok püspökének ábrázolását, amelyet a két világháború közötti erdélyi irodalom egyik kiválósága,

69