Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 2. szám - Tódor János: Gettó–Magyarország
za a fehér többség álláspontját az egykori SZDSZ-es, liberális elveket valló tatabányai polgármester. Ez akkor sem nagyon lenne rendben, ha igaz lenne. Ráadásul nem is az.- Egy Balogh Iván nevű fiatal, sokgyerekes cigány ember, aki az övéivel egy garázsban él, arra kért, ha beszélek önnel, tolmácsoljam, ők vállalnák, hogy felépítik a házukat, amennyiben kapnak egy telket. Hatostelepen járva több olyan üres, romos épületet láttam, ami alkalmas lehetne erre. Mit üzen neki? - jövök elő a polgármesternek a farbával. Bencsik János nem lát erre lehetőséget, mert szerinte ezek a lehetetlen élethelyzetben élő „önkényesek" aligha tudnának saját erőből egy házat felépíteni. Ráadásul, amit ma felépítenének estig, azt a többiek ellopnák reggelig. Az önkormányzatnak pedig nincs pénze arra, hogy őrző-védőkkel vigyázza az építkezéseket. Mert mi történt például a régi hatostelepi iskolával, amit a helyi cigány önkormányzat „kezelésébe adott" az önkormányzat? Annak rendje és módja szerint széthordták, elloptak belőle minden mozdítha- tót, a falakat is lebontották, és eladták a téglát. A rendőrség még ma is bottal üti a tettesek nyomát. Az a rendőrség, amely szerint egyébiránt Mésztelep és Hatostelep közbiztonságával nincs semmi probléma. A megyei rendőrfőkapitány legalábbis ezt válaszolta Bencsik Jánosnak, amikor ő hathatós intézkedéseket sürgetett. A cigányok már csak ilyenek. Lelaknak, elhordanak, egymást is meglopják, önálló, felelősségteljes életvitelre képtelenek. Ezt természetesen nem a cigányság ügyének megoldását társadalmunk talán legfontosabb alapkérdésének tartó polgármester mondta, én teszem hozzá. Igaz, én nem panorámás buszból láttam Mésztelepet. Döglött tónak bűzös partján Magyarországon mintegy 2700-3000 legális és illegális szemétlerakó működik. Többségük falusi cigánytelepek (pérók), falusi cigányutcák szomszédságában. Hogy pontosan mennyi, ezt csak az idén kezdték felmérni. Amennyiben az EU-feltételek meglétét tesztelő illetékesek komolyan veszik az előírásokat, akkor a környezetvédelmi elvárások hulladékgazdálkodásra vonatkozó szegmensén nagyon könnyen elúszhatott volna a csatlakozási álom. (Egyelőre, amikor ezt írom, csak a környezetvédelmi minisztert váltotta le a kormányfő.) Ugyanis a szeméttelepek számát radikálisan csökkenteni kell, az első körben 90-100-ra, aztán 30-40-re. Hogy elég lesz-e az idő és pénz a 2600 hulladéktelep megszüntetésére, az a szakértők szerint is erősen kétséges. Ráadásul a hulladéktárolók közelében még csak véletlenül sem lehetnek lakott települések. Pedig ilyen - jobbára cigányok lakta - hulladéklerakóra néző negyedekből, oda kifutó utcákból most is sok akad az országban. Például az alapítványi iskolaügyéről elhíresült Jászladányban.- Jászladányban nem javul a helyzet. Hiába éhségsztrájk, népszavazások kezdeményezése, aktivisták, jogászok, ombudsmanok, egyelőre marad a szemétdomb... - nyilatkozta az egyik kereskedelmi tévében tavaly nyáron Kállai László, a jászladányi cigány ön- kormányzat (akkori) vezetője. Nos jelenleg is megvan még a szemétdomb, pontosabban a rothadt vöröshagymától koszos bordó vizű egykori vályogvető gödör. A helyi cigány önkormányzat elkeseredett harca azonban mégsem volt teljesen hiábavaló, ugyanis az egykori hulladéklerakó hely már nem üzemel. Többé nem fuvarozzák a szemétdombtól kőhajításnyira lakó romák szomszédságába a kommunális hulladékot, a szippantóskocsik sem ürítik immár tartalmukat a bűzös tóba. A fertőző betegségektől azonban továbbra is tartanak az itt élők, hiszen a gödör betemetése, a szemétlerakó teljes rekultiválása még mindig várat magára. 45
