Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Buda Ferenc: Rendkeresés

ugyanis láthatatlanul a föld alatt rejtőzködő mágnestömbök vonhatják félre a Sarkcsillag irányából, azoknak a bizonyos morzsaszemeknek a javát pedig a hangyák elhordják, madarak felcsipegetik, s marad továbbra is az útvesztők változatos rendszere.

Ami különben nem is olyan nagy baj: lazítsd el magad, ne keresd görcsösen a kiutat, csodálkozz s gyönyörködj abban, ami eléd kerül. Ennek persze alapfeltétele az, hogy megnyílj, s átadd magad, lemondj vélt fölényedről, s főleg: ne kényszeríts rá másokat, hogy akaratuk ellenére kövessenek.

De mindez már túlmutat Európán. (No meg Amerikán.)

*

(Szentkuthy, J. Joyce, Juhász Ferenc /s még sokan mások/ életművével kapcsolatban: a /lehető/ teljesség és a /kellő/ takarékosság összefüggései és ellentmondásai. Nem épp elfecsérelt idő e tárgykörben el-eltűnődni.)

*

Idei utolsó fél napom Veránkén. (A többiek holnapig maradnak. Jó nekik.) Reggeli után jókora séta az erdőben. Délfelé érkezünk vissza. „Úszni fogok", jelenti ki - vagy be - Tóth Erzsi. Ebbéli szándékát többször is megerősítvén, végül be is Iából derékig a Dunába, de túl hidegnek találja.

Én kétszer vetődöm a habokba: a holnapi - elmaradó - alkalmat is le kell tudnom. Másodjára jó negyedórán át úszkálok, persze csak a partközeiben. Nem nagy hőstett, de őszintén szólva tartok némiképp a még ki nem ismert folyam sodrától, örvényeitől. A mozgás, valamint a bőr alatti - hogy úgy mondjam - lipidszövetek jóvoltából végül már egy csöppet sem fázom, sőt, kifejezetten jólesik.

Amennyire visszaemlékszem, soha nem elégített ki, ha a természetet s annak különböző közegeit, színtereit csupán nézhetem, hallhatom, szimatolhatom. Minden érzékemmel kívánkozom rá, hogy testestül-lelkestül megmerítkezzem benne. (Akárcsak az imént a Dunában.) A debreceni Nagyerdőn, ahol élővíznek nyomát sem látni, legalább a nagyra nőtt fűben hemperegtem vagy bukfenceztem egyet-kettőt, hogy igazán otthon érezhessem magam. Csak halkan merem kivallani: effélét bizony a gyerekkor elmúltával is el-elkövettem.

Hát nem nevetséges?

(2001 tavasza, nyár eleje)

26