Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 12. szám - Vasy Géza: „Magyarnak számkivetve” (Balázs József Magyarok című regénye és fogadtatása)
Ma már nyilvánvaló, hogy a regény értelmezésében és megértésében kulcsszerepe van a címnek. Ehhez képest meglepő lehet, hogy a kritikák egy része egyáltalán nem reflektál erre, s amennyiben mégis, inkább csak mint a német földön vendégmunkáskodó tíz magyar megkülönböztető jegyét veszi figyelembe. Az egyik bírálat pedig - Funk Miklósé - rossznak tartja a regény címét, mert szerinte a regény szereplőit nem az jellemzi igazán, hogy magyarok, hanem az, hogy szegények. S ami még meglepőbb: Kulin Ferenc két évvel a regény megjelenése után írt tanulmányának kivételével senki sem említi elemzésében Kondor Ábris álmát: a legutolsó magyarral való találkozását. Erre a visszafogottságra, hallgatásra van egy magyarázat: a Kádár-kor minden szakaszában kiválthatta a nacionalizmussal való megbélyegzést a magyarságra való hivatkozás, a nemzeti sorsproblémák említése s még inkább elemzése. Egyes kritikák tárgyalásmódját ez is befolyásolhatta. Másrészt talán az is, hogy természetesnek mutatkozott számukra: e könyv szereplői magyarok, miért ne lehetne ez a cím. Funk Miklós említette, hogy ezt a címet Ily- lyés 1938-ban megjelent naplójegyzetei számára már lefoglalta. De hát említhető lenne egy azonos című Illyés-vers is a harmincas évekből, megrázó magyarságsirató: Haj, szegény nép, haj magyar nép, napod hátra mennyi van még, talán halott is vagy már rég, nem vagy több, mint hiú emlék, már hantot rád én is vetnék, ha nem a te fiad volnék. Haj szegény nép, földre rántva arccal a fekete sárba, árvábban a fuldoklónál, mintha szívemben forognál, hogy felnyögjek én is, állván apám pusztuló portáján. A regény ajánlása: „Apám emlékének". A filmé József Attila ugyancsak Magyarok című, ifjúkori verséből négy sor: Leszámítva az ostobaságot, múltunkat, életünket és a gyomraink, ó jaj, mi igazán tiszták vagyunk, nyisson ajtót nekünk a reménység! A Balázs-regény címválasztása - példát még egyet idézve - tudatos kötődés egy eszmetörténeti és irodalmi hagyományhoz. Mivel e mű a II. világháború idején játszódik, kimondatlanul is erősen utal Ady Endre világháborús verseire. A Magyarok alakjai is mesebeli Jánosok, és sorsuk rajza krónikás ének - 1943-ból. Természetesen Ábris álma is Adyt idézi fel. A regény szereplőinek sorsa az Ady-, az Illyés-versekével rokon. Vagy József Attila Hazámjának körképével. A film mottójává azért válhatott a korai József Attila-mű, mert annak zárása a reménységgel, annak óhajtásával fejeződik be. A regényben az ad okot a reményre, hogy a főszereplővé váló Fábián András - két társával ellentétben - élve érkezik haza a front utáni hadifogságból. A filmben viszont ő is meghal. S komorabbá teszi a 45
