Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 12. szám - Mózes Huba: Erdélyi elégia (Ismeretlen Dsidafordítások)
Vonakodva ütnek az órák, vonakodva mállik a mész. Látod az egykori címert? Repedt és csonka, komor. Jöttek, mentek a népek s nevüket belepte a por. Ám a halálsikolyokba szánt-vet a lassú paraszt. Búzát csal ki belőlük, szőlőlevet fakaszt. Itt más a március íze, a széna illata más, Másként zeng szerelem s örök hűségfogadás. Vörös hold, számos estén egyetlen hű barát, Megsápasztja az ifjak nap-perzselt homlokát, Érleli, mint a halál vad, émelyítő szaga, Mint tölgyfák bölcs beszéde zúgó, zöld éjszaka. Zordon érchomlokokként bukkannak az évek elő. Ó, szeptember van márt Lomha, nehezen telő. Az első fordítás olvastán akaratlanul is rímelésének Dsidára egyáltalán nem jellemző mesterkéltsége tűnik fel. A második fordítás nem annyira formájával, inkább intertextuális társíthatóságával vonja magára a figyelmet. A huszadik század magyar költészetében és műfordítás-irodalmában jártas olvasó ugyanis egykönnyen felidézheti, hogy Meschendörfer költeményével Radnóti Miklós fordításában már találkozott. A költeménynek és fordításainak tüzetes elemzésére itt nem vállalkozom. Engedtessék meg azonban, hogy alább egyrészt a Dsida- és a Radnóti-féle fordítás több sorának hasonlóságára, másrészt pedig a fordítások zárlatának eltérésére próbáljam felhívni a figyelmet. Nagy Mariann Radnóti-bibliográfiájának tanúsága szerint az Erdélyi elégia Radnóti-féle fordítása először a Szép Szó 1936. októberi számában látott napvilágot (Nagy 1989). Természetes tehát, hogy előbb Dsida korábban közreadott fordításából idézem az összehasonlításra kínálkozó részletet: Itt más a március íze, a széna illata más, Másként zeng szerelem s örök hűségfogadás. Vörös hold, számos estén egyetlen hű barát, Megsápasztja az ifjak nap-perzselt homlokát, Érleli, mint a halál vad, émelyítő szaga, Mint tölgyfák bölcs beszéde zúgó, zöld éjszaka. A fenti sorok megfelelői Radnóti fordításában: Más a március íze, a széna szaga más, másképpen cseng a szív szava s a hűségvallomás. Vörös hold, számos éjen egyetlen hű barát, megsápasztja az ifjak naptűzte homlokát, belengi, mint a nagy halál barangoló szaga, mint zöldes alkonyaiban a tölgyfa bölcs szava. A két idézetben nagyon kevés az eltérés, s ezeknek egy része is, mint például a széna illata/széna szaga vagy a számos estén/számos éjen szókapcsolaté, inkább a fordítások hasonlóságára, mintsem különbözőségére utal. 40
