Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11. szám - Czakó Gábor: A víz
Es vagyok a szőlővesszöd ó, Nagy Szent, kit idején Elültettek dharma-kertnek szűzi tiszta ligetén; Rámfonódott fojtogató folyondár oly hirtelen! Mind kiszívja csodás erőm! Nélküled kiaszok én! És vagyok a jó termőföld, Hatalmas Szent, ahová A gonoszság ültetett el öt méregfát - Jőne már Éles ásó és a balta, mik a dharma eszköze, Hogy kivágja, tűzre vesse s tiszta lész e földhatár! S kívánom, hogy ezen felül valamennyi rossz növény, Tüskebozót porig égjen fegyelemnek lángja közt! Hadd fakadjon, virágozzon a tizenöt fajta sarj! Szaporodjon, gyarapodjon a tizenöt fajta törzs! És vagyok az új, a csodás ruha, Nagy Szent, mit a rút Démoncsürhe meggyalázott - szennymocsokkal jött felém. Bár a dharma vize mosná friss-üdére, s azon mód Dharma-testem fényben tisztult lényegére ölteném!. Meggyötörve száll panaszszóm, igaz szívvel tehozzád, Dicsőséges kincsözönnel pompázatos életfa! Békés rend és tisztaság jó cselekvője! Legnagyobb, Dicsőséges orvoskirály - mily becses vagy, mily ritka! Öröktermő kincsfa, aki lelkek élet-tengere! Gyökered oly vaskos-erős! Gyémántból a lényeged! Törzsed oh, az igazvaló, sosem hamis szó, amin Ágazatod terebélye fakaszt életkedveket! Lombozatod ékessége kegyelemmel teljes lét! Édes harmat a gyümölcsöd, örök-friss, nem erjedő - Megszünteti élet-halál folyamát, ki azt eszi, S illata a világban oly balzsamosan terjedő! Hosszú élet ím, a vágyam, Nagy Szent, ki új életet Adsz a dharma-természetek öröktermő fáinak! Mindenség-nagy tudatoddal megtisztultan, értve látsz, Javat szolgál éberséged, kit mindenek áldanak. Meggyötörtén száll panaszszóm, igaz szívvel tehozzád, Mindentudó dharmakirály, Jézus buddha, esengek: Adass mindig egészséget hústestemnek s ügyelj rám, Ne engedd, hogy buddha-valóm lekötözzék a szenvek! 73
