Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11. szám - Czakó Gábor: A víz
Emlékeztess minden órán! Erősítsd a figyelmem! Távolítsd el démonoknak tátogató torkait! Ha elűzöd démonoknak tátogató tömlöcét, Gonoszságos vágydémonok nem rombolnak soha itt! Eressz be a csodás dharma virágoktól illatos Ligetébe s a bárányok tiszta, jámbor nyájába! Folytonosan erősítsed hitem szikla-alapját! Hagyj bejutnom oh, az ígért, méltán dicsért hazába! Meggyötörtén száll panaszszóm, igaz szívvel tehozzád, Kegyes Atya! Dharmakirály! Ki a lét nagy ura vagy! Ki a lelkem megmentheted végzetétől! Általad Lesz a tiszta lényeg örök boldogsága újra nagy! Fenségesen nemes lélek! Szenvedéstől megváltó! Irgalommal telve teljes! Bűneinket bocsájtó! Fénylelkemnek hozz örömet, és a tiszta lényegem Menedéke-támasza légy! - megnyugodnom volna jó! Összetörhetsz penge-dombot, tőrlevelű erdőket! Legyőzöd a vad oroszlánt s legyőzöd a halk kígyót! Legyőzöd a győzhetetlen kórt és szerteválasztod, Mi összeforrt szenvedélyben, mitől válni oly kínzó. Megfogadom: mostantól a tanításod ügyelem; Oltalmadat kérem, Nagy Szent! Kegyelmedben légy velem! Az Irgalmas Atya neve dicsértessék szüntelen! Áldassék a becses kincs oh, mindörökké - úgy legyen! Panaszdal az állandótlanságról Irta: Mo Sixin dharma-király, akit a kegyetlen herceg üldözött Néktek, bölcs okosoknak e szóimat elmondom, Mindenikőtök hallja meg élő, tiszta beszédként; Máni a buddha, dharma királya, ki mindeneket tud Megjelen íme e szókban - úgy legyetek figyelők!
