Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 11. szám - Czakó Gábor: A víz

mohó vágy támad benne, ezzel kezdetét veszi a második korszak. A Fényfenség a Fény megmentéséhez létrehívja Jó Anyát, Jó Anya pedig Első Szándékot, majd Első Szándék vértezetként magára ölti öt fiát: Tiszta Fuvallatot, Csodálatos Szélt, Fény Erejét, Csodálatos Vizet és Csodálatos Tüzet, így indul harcba. Legyőzetik, a Fény és a Sötétség tehát összekeveredik. Jó Anya a Fényfenséghez fordul segítségért, aki különböző emanációkon keresztül létrebocsájtja Tiszta Szélt (más nyelvű szövegekben Elő Lélek), ő pedig öt fiával egyetemben (Kegyelem, Őszinteség, Tökéletesség, Türelem, Bölcsesség) kiszabadítja Első Szándékot, ám közben ez utóbbi öt fia odamaradt - a sötétség ötfajta démona az öt fénytesthez makacsul hozzátapadt. Tiszta Szél ekkor eggyé illesztvén az öt démonfajzat és az öt fény test erejét, megalkotta a világegyetemet, hogy a fénytestek gyógyulásának helye s egyben a sötétség démonainak börtöne legyen. A sötétség által elnyelt fényből teremtette a Napot s a Holdat, a két fénybárkát - ezek szállítják majd át a jó fiakat az élethalál tengerén; az enyhén szennyezett fényből lettek a csillagok.

A sötétség által elnyelt fényrészek felszabadítására mozgásba kellett lendíteni a világot. Ez a Napban lakozó Harmadik Küldött feladata, aki létrehívta a Fényszűzet, hogy ők ketten mezítelenül megmutatkozzanak az egekben raboskodó démonoknak. A hímdémonoknak a látványtól magömlésük indult, a szárazföldre alázuhant magokból növények sarjadtak, a tengerbe hullottakból víziszörnyek születtek; a nősténydémonok elvetéltek, földre pottyant embrióikból állatok jöttek világra - így szabadították ki tőlük a fogva tartott fényrészeket; majd a Nap és a Hold mozgásba lendítésével szünet nélkül szállították és szállítják át az újra és újra felszabaduló fényrészeket eredeti hazájukba. A sötétség erői rémületükben - leutánozván Tiszta Szél és Jó Anya művét - a világ- egyetem mintájára megteremtették az embert, s belézárták a fényt. A sötétséggel keveredett maradék fény tehát az első emberpár testébe záratott, s lelkűkké lett az.

Lelkének eredetét megvilágítandó, a Fényfenség az első emberhez küldte a Ragyogással Világító Jézust, ő pedig kibocsájtotta magából az Áldásos Fényt, mely minden küldött atyja lesz, akinek üzenete által ő maga hatol be a megváltandó emberekbe, hogy tudatára ébredjenek igaz származásuknak s megerősödjenek a sötéttel szemben vívott harcukban. Halála után a test visszajut oda, ahonnan vétetett: a sötétségbe; az üdvözült lélek ekkor szabadon szárnyalhat eredeti hazájába. Amint a fényrészek felszabadítása a végéhez közeledik, elérkezik Jézus, az ítélkező Király, ítélete nyomán az anyagi világ tűzözön által hamvad el (ebben a tűzben a maradék fényrészek még megtisztulhatnak), a sötétség mindörökre a mélybe záratik - ekkor következik el a harmadik korszak, amelyben a Fény ismét a maga tisztaságában ragyog.

65