Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11. szám - Papp Tibor: A varrónő
Leültek egymás mellé a kanapéra, Ella két pohár mellé a whiskysüveget is kitette az asztalra. Olivér már alig várta, hogy kinyissa a hóna alatt szorongatott mappát és átnyújtsa a bűvös rajzokat. Az elsőről elmondta, hogy egy szalagrendszerű szilikát ásványcsoport kristályszerkezetének az általa kicsinosított mintázata, melyet többszörösen megismételve valamilyen futószőnyegen vagy sálon képzel el. Ella el volt ragadtatva. Ezt saját magának fogja megcsinálni, már látja is a színeket: a középső korongok kobaltkékek lesznek, selyemfényű fonalból, amire ha rásüt a nap, úgy játszik, mintha egy fémszálacska mozogna benne, a vonalakat bordópirosnak és vérvörösnek képzeli el, a kis karikák halvány égszínkékek, a nagyobbak napraforgó sárgák lesznek. Ujjával végigsimogatta Ella a rajzot, amin bizonyára megérezte a vonalak anyagszerűségét, a tustinta domborulatát, a festék lakkozott testét. Olivér igyekezett fejében az Ella által kitűzött színekkel benépesíteni a rajzot, ami egy neki egészen új világ domborzati térképét adta, nyári napnyugtából táplálkozó piros folyókkal, kobaltkék szigetekkel, halványkék falvakkal, melyeknek hajnali tiszta arca visszatükrözi a felhőtlen eget, sárga kisvárosokkal, olyan sárgákkal, mint amilyenek a Monarchia békés éveiben a szepességiek voltak. Nagyon jól tudja, hogy egy mesebeli utazásban az a legszebb: ha akarja, szárnyai nőnek, vagy víz alatti életre alkalmas kopoltyú, és az is elképzelhető, hogy a való világból átlép a színesen hímzett térkép domborzatára, ahol a folyók között gombóc alakú gőzvirágok szuszognak (két szirmuk között átfér egy ember, mint a griffmadár kardéles farktollai között), ahol a táj szomjasan várja az angyalok felhőkosarában várakozó esőt. Gyerekkorában dédnagyapját képzelte el olyan szmokingos, fekete szárnyas pillangónak, amelyik két számycsapással egyik szigetről a másikra lebben, s ott szívja ki a legszebb asszonyokból a nektárt. S ő, aki ősét mindig példaképként állította maga elé, akkor rögtön elhatározta, hogy nem várja ki nagykorúságát, rövidnadrágos fiúból azonnal átvedlik vitorlaszámyas lepkévé s átrepül Dél- Amerikába, ahol halszagú, kopott kék szoknyás halászhajók szomszédságában, valamelyik zajos kikötői kocsmában kubai rumot szürcsölgetve hódítja meg a kihajózott tengerészek kalandra éhes, csillagszemű feleségeit. Ella ujjához hozzáérve, egy pillanatnyi áramütéstől a meséből kijózanodva, visszalépve az egyetemi könyvtár szűrt fényében éppen csak észrevett kristály- szerkezet feketével vonalazott világába, a hétköznapokba, a nyers valóság a nő jelenlétével, azaz a tetszeni akarással szembesítette. Előszedte a másik mintarajzot. Ebben van valami a keresztöltésből, mondta Ellának, amit bizonyos magyar vidékeken nagyon szeretnek. Egyébként a papírvékony lemezkékre hasítható csillám rétegeződési síkjára merőleges vetület szerkezeti rajza. Ezt szerintem lehet cifrázni, virágocskákat beletenni, netán az oszlopokat felül-alul megrövidíteni, esetleg csak a közepét kiemelni, önállósítani. ■ 1*1 V '*•' ‘.3 & o HT>>,''Wsa''WNjr''W'''or 23
