Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Dömötör János: A vásárhelyi kiállítás
Dömötör János A vásárhelyi kiállítás Apró adalék Tóth Menyhért biográfiájához Tóth Menyhértről, a magyar festészet egyik legeredetibb és nem mindennapi sorsú festőművészéről már számtalan tanulmány és néhány monográfia is megjelent. (A Kortárs Magyar Művészeti Lexikonban mintegy másfél hasábot tesz ki a róla szóló irodalom.) Úgy gondolom, hogy ezek ismeretében az 1945 utáni első (alkotói pályájában második), a Tornyai János Múzeumban 1964-ben rendezett kiállításának eseményeivel érdemes gazdagítanom életrajzát. 1963-ban az alábbi levelet kaptam a Művészeti Alapnál dolgozott Dodek Györgytől, aki ekkor már rokkantnyugdíjas volt. „Budapest, 1963. IX. 2. Kedves János Barátom! Ne haragudj hogy zavarlak soraimmal, de szeretnék kérni valamit tőled, annak ellenére, hogy már nem vagyok az Alapnál, hanem rokkantsági nyugdíjas vagyok, azért úgy remélem, hogy régi beszélgetésünk alapján remélhetem, hogy választ fogsz adni levelemre. Emlékszöl még, hogy amikor beszéltünk egy esetleges Tóth Menyus kiállításról. Hát ebben az ügyben szeretnélek kérdezni. Itt én találkoztam Menyussal, és azt mondgya, hogy mivel anyagának legnagyobb része itt Pesten (van), nem is kellene Miskére leutaznotok megnézni a képeket. Jó lenne, ha megírnád, hogy mikor tudnátok erre gondot fordítani. Jövőre lesz hatvan éves, és jó lenne neki ez a jubileumi kiállítás. Nagyon kérlek János, ha egy lehetőség van rá, akkor rendezd meg neki ezt a kiállítást. Supka Manna szívesen foglalkozna a katalógus írással és a megnyitással is. Tóth Menyhért fm. Bp. VI. Bajcsy Zsilinszky u. 21. Bellányi Hoffmann Lenkénél. Egyébként Kohán Gyuri ismeri a címet. Ne haragudj, hogy zavartalak, és ha nem sokat kérek, ne feledjétek el, az őszi kiállítás katalógusra ha van lehetőség, ne hagyjatok ki, ha addig nem levelezünk. Sokszor üdvözlök mindenkit és várom leveled. Dodek György, Budapest, XII. Művész u. 4." Ebből világossá vált, hogy a levélírónak, akivel egyébként baráti kapcsolatban álltam, szívügye a kiállítás megrendezése. Miután a jeles művészettörténész, Supka Magdolna is támogatóként megemlíttetett a levélben, az elolvasás pillanatában világos volt, hogy a kiállítást a Tornyai János Múzeum vállalja, megrendezi. Ezután szokásos levélváltás következett a művésszel a kiállításrendezéssel kapcsolatban. Ennek keretében megegyeztünk az időpontban, és azt is közöltem, hogy a kiállítás anyagát a műcsarnokbeli barátaim közreműködésével tervezzük Vásárhelyre szállítani Budapestről. (Akkor még sok helyen működtetett kiállítótermet a Műcsarnok, és így szerintünk viszonylag könnyen meg le98
