Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Kovács András Ferenc: Rembrandt kortársa; Régi nóta, nyűtt vonóra (versek)

Kovács András Ferenc

Rembrandt kortársa

„A forma az, amiben a dolognak valósága áll; így a feketeség formája a téntának, mert ha fejér, veres, zöld volna, nem volna ténta, hanem festék vagy miegyéb; a négyszegeletüség formája a táblának, mert ha kerek volna, tányér volna.” (Apáczai Csere János: Magyar logikácska)

Alant a tenger pokla, fent a sós ég - Kalmárhajós menny, matrózbiblia,

S múlt habjain templom, katedra, szószék Inog, míg üdvöt apróz hitvita.

Tudós, tanácsúr, bármiféle rend, rang - Fontos, ha festik, gőgtől élveteg... Föl-fölröhintve fordul félre Rembrandt. Tányér, hering, kés, hattyú, fél retek.

Van táblakép, bankári hittan, ár, gát - Majd boldogul Kelet-Batávia...

Hollandus áld meg egy kicsiny tanárkát: „Honodba vágysz? Mehetsz, atyámfia! Tornyok várnak rád, s tán hatalmi erkély - Polgárosodj!... Vár téntanyalni Erdély!"

3