Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 1. szám - Végel László: Naplójegyzetek, 2001 (II. rész)

(Miért eltérni) Negyvenedik éve után a legtöbb ember kötelességből változik közömbössé. Úgy találja, búcsút kell vennie az illúzióktól, azoktól tehát, amelyeket valaha régen, harminc alatt, nyilvánosan vallott. Belefáradt a titkokba. A következőkben pedánsan végzi kötelességét, a környezete tisztelni fogja, némi tekintélyre is szert tesz, s mindaddig türelmesen vezeti félre magát, amíg nem merül fel benne a kérdés: Miért éltem? Homlokát kiveri a verejték, úgy érzi magát, mint aki a halálról tépelődik. A szorongás leleplezi, hogy a könnyed közömbösség ellen a haláltudat a legjobb gyógyír. Úgy hat viszont, mint a méreg.

(Félelem a nyártól) Ha éjfélkor ingben elüldögélhetsz egy nyári teraszon, és úgy érzed, hogy nemsokára békés álom vár rád, akkor tudd meg, hogy beköszöntött a nyár. Félsz tőle, mert egyre nehezebben viseled el a kánikulát, de a nyári fuvallat cirógat, ezért léhán átengeded magad a pillanatnak. Már nem is kívánsz ennél többet.

(Az ellenállók) Minap a Petrovo Selónál lévő két tömegsírból összesen 74 tetemet emeltek ki. Ássák ki a földből a tetemeket. Az emberek viszont tömegesen menekülnek a tanulságtól. Két egymást támogató védekezési alap épült fel: egyrészt mindannyian hősök voltunk, másrészt mindannyian áldozatok voltunk, bizonygatják. Ezt hallom úton-útfélen. Most már az is a bukott rendszer ellenségének tünteti fel magát, aki nem fizette ki a telefonszámlát. így dacolt a hatalommal, mondja.

(A „mi" igazságunk) Még nem is olyan régen a belgrádi 1/reme cinikusan közzétette: Koszovóban törpe Christiane Amanpourok nemlétező tömegsírok után szimatolnak. Stojan Cerovic, a Vrcme vezető kommentátora pedig pár hónappal ezelőtt keményen elítélte a hágai igazság szószólóit és imigyen buzdította olvasóit: „Nem szabad elfogadnunk azt, hogy ne mondjuk ki, hogy itt külső nyomásról és kényszerről van szó és nem a mi igazságról vallott nézeteinkről."

(Egy gyermek válaszol) Miroslav Filipovic azon ritka újságírók egyike, aki időben szóvá tette, hogy a szerb katonaság és rendőrség ártatlan embereket gyilkolt meg, köztük gyermekeket és asszonyokat is. Ezért börtön járt! Az elítélt a közvéleményhez fordult, többek között a jelenlegi elnökhöz, Vojislav Kostunicához is. Kostunica az elnökválasztás idején válaszolt a levélre, elítélte ugyan a bebörtönzést, de Vladimír Filipovicot szenzációhajhászással és háborús nyerészkedéssel vádolta meg. Amint a Republika című újságban olvasom, Miroslav Filipovic 16 éves kisfia válaszolt az akkori elnökjelöltnek, s megjegyezte: az apját éppen a miatt ítélték el, amivel Kostunica vádolja. Nem kétséges azonban, hogy a 16 éves gyereknek igaza volt, tehát Vladimir Filipovic volt az egyedüli legalista. A gyermekek többet tudnak, mint az elnökök.

(A nacionalizmus Hruscsovja) Most az a legfontosabb kérdés, hogy ki lesz nacionalizmus szerb Hruscsovja, aki ugyan sommásan elismeri a volt rendszer bűneit, de lényegében nem kíván változtatni rajta.

(Tabajdi vágya) Tabajdi Csaba (MSZP), az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén követelte, hogy Milosevic felett ne Hágában, hanem Belgrádban ítélkezzenek.

(Egy nap krónikája) Fullasztó, fojtott levegő. Belgrád. Soros György 16 órakor repülőgéppel távozott a fővárosból. Utána a Média Központból az alapítványunk irodájába indultam. A Köztársaság téren szédülettel párosuló rosszullét kapott el. 17 órakor találkoztam Latinka Perovictyal. Együtt utaztunk Belgrádból Újvidékre. A B92-es rádión együtt hallgattuk az interjúmat, amelyben a 45-ös bácskai magyar tömegsírok és a későbbi tömegsírok közötti kap81