Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 7-8. szám - Gál Sándor: Barna füzet (Egy küzdelem lenyomatai 1963-2001)

November 19-20-21-én tartottuk az idei X. Fábry Napokat, amelyen drámairodalmunk és színjátszásunk helyzetéről tanácskoztunk. Érzésem szerint ez a rendezvény méltó volt Fábryhoz, önmagunkhoz, s az elmúlt tíz év törekvéseit összegezte ösztönző erővel. Csak sajnos, az írók nem méltóztattak erről tudomást venni, és a sajtók se. (81. nov. 22.)

* * *

Megértük, hogy megértünk, de bennünket megértenek-é? (81. dec. 11.)

* * *

Ma véglegesítettem az Európa vadaimban című verseskötetem szövegét. A jövő héten leadom a Madách Kiadóban. Az egész kötet kb. 1300 sor. (Ez a kötetem végül Az Éden és a Golgota között címen jelent meg, míg az Európa vadonábaní egy válogatás kapta, amely Miskolcon készült a Felsőmagyarország Kiadónál.) (1982. jan. 14.)

* A A

Tegnap este Gyüre Lajos A becsületes molnárlegény című mesejátékának bemutatóján voltunk. Korábban kértem Lajostól - elolvasásra - a darabot. Nem adta. Most kiviláglott, hogy szerkezetileg teljesen kuszáltra sikerült munka. A mesébe beépített „álom-jelenet" időben hosszabb, mint a játék többi része összesen. Nem tudjuk meg, hogy a hős mitől „hős", hiszen átalussza-álmodja a hőssé válás lehetőségét. Maga az a tény, hogy becsületes, nem emeli hőssé, hiszen a becsületesség önmagában alapvető emberi követelmény. Vagy legalábbis annak kéne lennie. Továbbá alapvetően meseellenes, hogy az együgyű, s lányai csúf mivoltában amúgy is sorsverte király - aki tetejére még koldusszegény is, és családja kínlódik - lóvá, szamárrá, stb. változnak át -, holott ők semmi gonoszát nem követtek el a molnárlegény, azaz a „jó"-val szemben. Csak Csendes Laci rendezésének köszönhető, s a szülészek standard teljesítményének, hogy a közönség - felnőttek! - látványként elfogadták ezt a mesejátéknak álcázott együgyű megnyilatkozást. Tudomásul kell venni, sajnos, hogy Lajos lehetőségeiben nincs meg az az erő, amellyel a műkedvelés meredélyét át tudná hágni. Csak ezzel magyarázható, hogy alapvető mesetörvényeket sem képes felismerni. Kár érte.

* * *

Fonod Zoltántól ma kaptam meg az Új Atlantisz szignálpéldányát. (82. V. 5.)

* * A

Tőzsér Árpád kérésére - igen gyorsan - 32 Holan-verset fordítottam le magyarra; több mint 300 sort. Holan még ma is - ismét - nagy élmény! És igen nagy költő. (82. V. 12-én) (A versek az Éjszaka Hamlettel című válogatásban jelentek meg.)

A * *

Egyre terhesebb az újságírás; a kötelező havi penzum szétdarabol. Prózát tavaly óta - riportok, cikkek, stb. kivételével - nem is írtam. Itt-ott egy-egy vers. Tele vagyok - így - feloldhatatlan ellentmondással, s nem látom az utat, amely ebből a helyzetből kivezetne. Pedig már itt volna az ideje, hogy minden erőmet egyetlen feladatra koncentráljam. De a mai társadalom körülményei között számomra ez megoldhatatlan föladat. S elsősorban az anyagiak miatt. Pedig be kéne fejezni a Jelentés-trilógiát, aztán nekilátni a Pecsét megírásához is, mert az idő egyre kevesebb. Az idén már betöltőm a 45-öt, s nem tudhatni, mennyi van még hátra, amíg dolgozhatok; amíg tudok dolgozni. (A Pecsét címen tervezett regény később megírtam, de a címe megváltozott, A megérintett lett, de néhány részletet kivéve nem jelent mega regény; 2002-ben kiadta a Felsőmagyarországi Kiadó.) (82. V. 26.)

A A A

83