Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 6. szám - Kapuściński, Ryszard: Lapidárium V. (II. rész, fordította: Szenyán Erzsébet)

Newsweek (2001. április 9.) közlése szerint Tajvan parlamenti képviselőinek nem keve­sebb, mint egyharmada tart kapcsolatot a szervezett bűnözéssel! 2001. január 18. A BBC közli, hogy Jakartában tüntetők követelik Wahida elnök lemondását - kor­rupció miatt. Ugyanígy Manilában a Fülöp-szigeteki lakosok követelik ugyanezen okból Esztrada elnök lemondását. Tegyük hozzá, hogy mindketten az után jutottak hatalomra, hogy a lakosság éppen korrupció miatt döntötte meg Marcos elnököt a Fülöp-szigeteken és Szuhartót Indonéziában. Vagyis az egyik korrupt helyére jön egy másik, és mindenféle skrupulus nélkül, gátlástalanul azonnal lopni kezd. A poli­tika világának ez a növekvő kriminalizálódása romboló hatást fejt ki az egész társa­dalom erkölcsére is - bátorítja a bűnözőket, legalizálja a maffiáskodást, buzdítja a megvesztegetőket, a mindenféle rendű és rangú aljanépet, a társadalom koszos hor­dalékát. Minden fegyveres konfliktust egy sor szóbeli összecsapás, baljós prelúdium, kiro­hanások, gyalázkodások és vádaskodások egyre erősödő, agresszív kakofóniája előz meg a halálos ütközet előkészítése gyanánt. Ezért aztán már a felek által használt nyelv alapján gyanítani lehet, hogy béke van-e köztük, vagy épp ellenkezőleg, hábo­rú készülődik. Jól illusztrálhatja ezt a Belgrádban 1995-ben az Emberi Jogok Helsinki Bizottsága által kiadott Hate speech című könyv, amelynek szerzői, a szerb propagan­da nyelvezetében, szóhasználatában végbe ment változásokat elemezve, rámutatnak arra, hogyan készítették fel jó előre a szerb társadalmat a háborúra, az agresszióra. Szerb tolmácsnőm, Biserka Rajcic szerint Jugoszlávia felbomlása az iskolai iroda­lom-oktatás tematikájának megváltozásával kezdődött. Minden köztársaságban csak a helyi nemzetiség irodalmának történetét kezdték tanítani. A világhírű, Nobel-díjas írót, Ivó Andricot például kihajították az összes, nem szerb nyelvű irodalomkönyv­ből. Új háborúk a harmadik világban. Ezeket a háborúkat saját népük, főleg a nők és gyerekek ellen folytatják a különféle kormányhadseregek, törzsi miliciák, partizánok, terroristák, a hadurak hordái. A helyi agresszorok, saját országukban garázdálkodva, kirabolják a lakosságot, elkótyavetyélik a természeti kincseket, kábítószerrel és fegy­verrel kereskednek. Hatalmas méretekben folytatnak borzalmas, nekivadult etnikai tisztogatásokat. A modern háborúk jellemzői:- fölöslegesek, hasznavehetetlenek a nagy hadseregek,- privatizálódik az erőszak, a harcoló alany. Olyan könnyedén ölnek, ahogyan levegőt vesznek. 2002 januárja. A Planete tévécsatornán dokumentumfilmet vetítenek a dél-afrikai Basson doktorról, aki egy laboratórium vezetőjeként baktériumfegyverek előállításá­val foglalkozik, többek között: 72

Next

/
Thumbnails
Contents