Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 6. szám - Kapuściński, Ryszard: Lapidárium V. (II. rész, fordította: Szenyán Erzsébet)
Lapidárium V II. rész A demokráciával kapcsolatban leggyakrabban az előnyöket emlegetjük, ritkábban a kötelezettségeket. Pedig a demokrácia, ahhoz, hogy működjék, mindenkire hatalmas kötelezettségeket ró, elsősorban a részvétel kötelességét. Az ilyen részvétel mint szokás azonban ritkán jelentkezik ott, ahol hiányzik a megfelelő hagyomány, ezért van a világon annyi törékeny, gyönge, csupán formális demokrácia. A XX. század vége felé a demokrácia ennek ellenére mégis úgy jelenik meg az emberi tudatban, mint a legkedvezőbb rendszer, amelyet előbb vagy utóbb minden társadalom és ország megteremt magának. A demokrácia gyöngülése (Toffler - a demokrácia már nem védi az egyszerű embereket) oda vezet, hogy az embereket egyre kevésbé érdekli az információ - semmire sem tudják használni. Egyre nagyobb szakadék tátong a gondolkodó, elmélkedő emberek közösségei és a hatalom, a politikai uralom intézményei között. Egyik oldalon állnak a legmagasabb kultúra képviselői, jelentős művek, alapvető elméletek és vélemények alkotói, a másik oldalon a gyakorlati politikusok, kormánytagok, pártvezetők, médiaguruk. S a két tábor között nincs semmiféle átjárás, kapcsolat, érintkezés. Mi több, e két kör kölcsönösen gyanakvással, bizalmatlansággal, sőt, megvetéssel tekint egymásra. A magas kultúra képviselői erőtlenek, hangjuk nem hallatszik messzire, egyre jobban beszorulnak a campusok, a tudományos intézetek, a privát dolgozószobák elszigetelt, zárt világába, a másik oldalon viszont ott a politikusok demagógokkal és megalkuvókkal teli klánja, amelynek tevékenységét mind több korrupciós botrány kíséri. A világ azonban olyan irányban fejlődik, hogy a klán felülkerekedik a campuson, a klán szerepe növekszik, a campusé pedig csökken. Az állampolgári egyenlőség és az emberi szabadságjogok karikatúrává silányított demokratikus alapelve olyan légkört teremthet, amely kedvez a korrupciónak. Régebben ugyanis a birtoklás a királyok, arisztokraták privilégiuma volt, olyan jog, amely csak a hatalmasokat illette meg, ma viszont a legalsó társadalmi rétegből származó embernek is meglehet mindene, csak nyíljon alkalma arra, hogy megszerezzen, megkaparintson valamit, hogy megszedje magát. A szervezett bűnözés a korrupció, a zsarolás és a csalás segítségével bizonyos országokban egyre jobban áthatja és uralja a hatalmi központokat (beleértve az állam- hatalmi központokat is). Végül aztán a teljes hatalmat is megszerzi az államon belül. A jövőben gangek, maffiák, spekulánsok, zsarolók fognak uralkodni fölöttünk. A 70
