Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 6. szám - Gömöri György: Weöres-recepció Angliában és Amerikában

véve szép teljesítménynek láttam a kötetet. Megerősített ebben Dennis O'Driscoll kritikája, amit a Poetry Review közölt az értő ír költő-kritikustól. O'Driscollt lenyűgözi Weöres roppant „leleményessége", „az emberi tér fáradhatatlan felfedezőjének" aposztrofálja a költőt, és csodálattal nyilatkozik nemcsak Az elveszített napernyőtől, hanem a Le Journal Edwin Morgan-fordításáról is. Recenzióját azzal a figyelemreméltó gondolattal fejezi be, hogy bár jó, ha a költőnek „saját" hangja van, a változatosság is lehet költői erény, sőt: „Ha jó kezekben van, a változatosság: a zseni megnyilvánulása".4

1990-ben az Eternal Moment megjelenését követő kritikák mellett egy hosszabb tanulmány is megjelent Weöresről Amerikában, a fáradhatatlan Emery George tollából, a Cross Current című Ann Arborban kiadott időszakos folyóiratban. Ennek a közép-kelet-európai irodalmakkal foglalkozó kiadványnak a 9. számában hét oldalon foglalkozik a szerző Weöressel, a „kozmikus költö"-vel, részletes életrajzi tényekkel dúsítva írását. Az esszét nyolc versfordítás követi, köztük a T. S. Eliot emlékének szentelt Merülő Saturnus; az összes verset Emery George fordította.

Az angliai Weöres-recepció története természetesen nem fejeződött be a költő halálával. 1992-ben jelent meg a Faber and Faber kiadó modern európai költőket felvonultató antológiája, The Faber Book of Modern European Poetry, amit AI Alvarez, az ismert kritikus szerkesztett. Ebben a kötetben a magyar líra négy költővel van jelen (ennél többel csak a lengyelek és az oroszok szerepelnek), s a sort Weöres Sándor nyitja meg hat Edwin Morgan fordította verssel, amelyeket Alvarez érdekes módon a régi kettős Penguin-kötetből vesz át.5 Weöres szerepel - igaz, csak egy rövid prózaverssel - Desmond Graham nagysikerű antológiájában, a Poetry of the Second World Warban (Chatto and Windus, London 1995, papírfedelű kiadás: Pimlico, London, 1998), majd nem csupán egyik kiemelt költője, hanem címadója is annak a 35 magyar költőből válogatott versantológiának, amit 1996-ban George Szirtessel közösen szerkesztettem: a The Colonnade of Teethnek, mivelhogy Morgan így fordította A fogak tornácánt. Weöres költészete tizenöt oldalt kap ebben a sok kiváló versszöveget tartalmazó gyűjteményben, és ezzel minden élő és halott társát túlszárnyalja; ugyanakkor kevesebb verscím jut neki,mint Pilinszkynek,vagy Nemes Nagynak, mivel egyedül Az elveszített napernyőbői közölt részlet kb. öt oldalt tesz ki. Az itt közölt Weöres- verseket egy kivételével mind Edwin Morgan fordította, s a kivétel visszautal az 1967-es bemutatásra, lévén az a „XX századi freskó" Richard Lourie fordításában, a hajdani Tri- Quarterly-szám egyik legsikerültebb darabja.

Az 1999-es év meghozta az első angolnyelvű tudományos - doktori - disszertációt Weöres Sándorról, amelynek szerzője a svédországi Susanna Fahlstrőm (lánynevén Fényes Zsuzsa) volt. Ezt a művet, amelynek Fönn and Philosopy in Sándor Weöres' s Poetry a címe, az uppsalai egyetemi kiadó gondozta,s az a címnek megfelelően hat vers elemzéséből igyekszik kifejteni Weöres filozófiáját. Fahlstrőm könyvéről írtam a Hungarian Quarterly- ben (161, Vol. 42, Spring 2001), s legfőbb kritikai észrevételem az volt, hogy a szerző bibliográfiájában és (persze könyvének szövegében is) figyelmen kívül hagyott mindent,ami Weöresről angolul Magyarországon kívül megjelent. Más szóval szinte mindazt, amiről a fentiekben beszámoltam. Ennek ellenére Fahlstrőm könyvének ismerete nélkül ma már angol vagy amerikai kritikusnak nem szabadna vállalkoznia a Weöres-életmű részletes elemzésére, illetve méltatására.

Bár ez az írás nem törekszik bibliográfiai teljességre, hadd jegyezzem meg, hogy Weöres angol-amerikai megismertetésére az eddigi antológia-koronát Makkai Ádám In Quest of the Miracle Stag (Chicago-Budapest, 1996, 2.kiadás: 2000) című gyűjteménye tette fel, mivel ebben a több mint ezeroldalas antológiában 27 Weöres-vers szerepel, más-más angol és amerikai fordítóktól.6 A versek előtt Buday György fametszete látható Weöresről, s az utána következő életrajzi bevezetőből is idézhetünk egy teljesen helytálló mondatot: „Az örökséget, amit [Weöres] formai virtuozitás tekintetében maga után hagyott, nagyon ne41