Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 5. szám - Vekerdi László: A kör négyszögesítése (Staar Gyula: Matematikusok és teremtett világuk)
Vekerdi László A kör négyszögesítése Staar Gyula: Matematikusok és teremtett világuk „A könyv - írja Staar Gyula a Bevezetésben - tizenhét interjú matematikusokkal. Tíz év terméséből válogattam és fűztem őket egységbe. Sokat dolgoztam és gyakran megszenvedtem egy-egy hosszabb beszélgetés nyomdakésszé formálásáért." Arról, hogy miért szerette, szűkszavúan szól: „Jó, ha nálunknál okosabb embereket kérdezhetünk, az ilyen beszélgetések különösképpen gazdagíthatják értelmünket." Az embernek - pláne a recenzensnek - azonban az az érzése, hogy Szerző a megszenvedést is szerette, amit a nyomdakésszé-formá- lás igényelt. Nem csak az egyes beszélgetéseké: egybeszerkesztésüké inkább értelmes és összefüggő egésszé. Meglehet, épp ez a megszenvedett szeretet segítette, hogy a tizenhét interjú egyetlen könyv szétválaszthatatlanul összetartozó tizenhét fejezetévé minősülhessen, tizenhét fejezetté, melyek mindegyike ugyanannak a teremtett világnak egyik vagy másik oldalát tárja fel, járja körül, világítja meg. Akár egy hömpölygő családregényben, a Forsyte Ságéban, mondjuk, vagy A Balogh család történetében, fejezetről fejezetre tágul mind szélesebbre és színeződik új meg új színekkel a tizenhét főszereplő meg az általuk megidézett többi matematikus teremtette világ; élő vagy egykor - akár az antikvitásban - élt matematikusok világa, mígnem az olvasó - ha nem az első, hát a második vagy harmadik olvasásra - azt veszi észre, vagy észre se veszi, hogy szinte otthonosan kezd mozogni olyan ismeretlen témák körében, mint a Nagy Fermat-sejtés Andrew Wiles általi embertelenül nehéz bizonyítása, a diofantikus egyenletek, a kör négyszögesítése, a Naprendszer matematikai stabilitása, az extremális halmazok, a végtelen és a véges Abel-csoportok, a Bernstein-polinomok, a polinomokkal való megoldhatóság algebrai, geometriai és számítástechinka-elméleti kérdései, az approximációelmélet, a kombinatorikus valószínűségszámítás, az ergodicitás útvesztői, „Die dreissig Jahre, Die CevennenstreiterJDie Stürmer der Bastille, und so weiter." Az idézetet nem egyszerűen az „és így tovább" afféle költői kikerekítéseképpen másoltam ide; azért elsősorban, amit Szerb Antal fűz hozzá A világirodalom történetében: „Számunkra Lenau költészete főképp azért érdekes, mert furcsa módon kihallatszik belőle Lenau magyarországi gyermekkora." Az a tizenhét főszereplőjével bemutatott matematikus-család, melynek történetét Staar Gyula könyve elmeséli, nem csupa magyar matematikusokból áll, ami természetes, hiszen a matematika - akár a szabadság - nem szorítható határok közé. A matematikusokat - és nem egyszerűen csak a matematikát - határokon és korokon áthúzódó szálak kötik egymáshoz, sokszor szervesebben és erősebben mégoly szoros hazai kötődéseknél. Matematika és nemzeti önzés - legyen akár jószándékú - összeférhetetlenek. Megöli a matematikát, aki - akár mégoly tisztességes - nemzeti igényekkel közelít hozzá. Staar Gyula matematikus-családregényéhez magától érthetően hozzátartozik, hogy tizenhét főszereplőjéből kettő brit, egy amerikai, egy német, egy román, a magyar (származásúak)-ból öt régóta vagy tartósan Nyugaton él, egy pedig Japánt vallja választott hazájának. Mégis „furcsa módon kihallatszik belőle - okos(kodó) meghatározás helyett hadd idézzem újra Szerb Antalt - Lenau magyarországi gyermekkora". A 91
