Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 4. szám - Pethő Bertalan: Iszony: egy magyar paradigma
1957, 57-188. (S. 94.) - Condrau, Gion: Philosophische ud anthropologische Grundlagen der Daseinsanalyse. Daseinannlyse 2,1985,189-296. 31 Heidegger: Kant und das Problem der Metaphysik, 1973-as kiadás, 255. o. 32 I. m. 263. o. 33 Heidegger: Über den „Humanismus", id. kiadás a 37. jegyzetben, 78-80. o. 34 Heidegger: Sein und Zeit, id. kiadás 212. o. - Magyarul: 376. o. 35 Benkó Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Második kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970,1019. o.; Harmadik kötet, Akadémiai Kiadó, 1976,542. o. 36 I. m. második kötet, 1019. o. 37 Parmenidész B 6,1-2. - Hermann Diels: Die Fragmente der Vorsokmtiker. Hg. v. Walter Kranz. 17. Auflage, Weidmann, Berlin, 1974, Erster Band, 232. o. - Magyarul: Steiger Kornél (ford, stb.): Parmenidész, Empedoklész, töredékek. Gondolat, Budapest, 1985, 9. o. - Vö. Pierre Aubenque (dir.): Etudes sur Parménide. Vol. 1. Paris, Vrin, 1987,24-27. 38 Heidegger széljegyzete a kézipéldányában, az „Über den Humanismus" dmű írásának (az 1947-es kiadás szerint idézek belőle; vö. föntebb a 37. jegyzet) a címéhez. In: Uő: Wegmarken. Gesamtausgabe Bd. 9, Hg. v. Friedrich-Wilhelm v. Herrmann, Klostermann, Frankfurt/M, 1976,313. o. 39 Sartre: Lexistentialisme est un liumanisme, id. kiadás a 33. jegyzetben, 35. o. - Magyarul: 45. o. 40 I. m. 21. o. - Magyarul: 36. o. 41 1. m. 22. o. - Magyarul: 37. o. 42 Egyébként, pl. a most tárgyalt írásánál két évvel korábban megjelent könyvében figyelembe veszi a „fel- fakadás körülményeit" is, majd ezeket talán a legnépszerűbb kifejtés miatt mellőzi. - Vö. Sartre: L’étre et le néant, id. kiadás a 36. jegyzetben, 80. skk. o. 43 I. m. 77. o. 44 Sartre: Lexistentialisme et un humanisme, id. kiadás 33. o. - Magyarul: 44. o. 45 Sartre: Cetre et le nemit, id. kiadás, 61.: „Azt, amit szabadságnak nevezünk, lehetetlen tehát megkülönböztetni a téttől és az »emberi valóságtól«. Az ember egyáltalán nem csak úgy van először (n'est point d'abord), hogy azután legyen szabad (pour étre libre ensuite), mert nincs különség az embernek a Léte (Tétre de Thomme) és az ember szabadnak /«mije (»ctrc-libre«) között." Az exisztenrializmus-kötetben ebben az értelemben szerepel azután /.../ az ember szabadsága. /.../ /A/rra van ítélve, hogy szabad legyen (n étre libre)." (L'existentalisme est un humanisme, id. kiadás 37. o.; magyarul 46. o.) 46 Sartre: Cetre et le néant, id. kiadás, 516. és 558. o. - Uő: Lexistentialisme est humanisme, id. kiadás, 23. o. és 70. o. (magyarul: 37. és 67. o.) 47 Sartre: Cetre et le néant, id. kiadás 558. o. 48 Sartre: Lexistentialisme est un humanisme, id. kiadás 95. o. - Magyarul: 83-84. o. 49 Heidegger: Kant und das Problem der Metaphysik, 1973-as kiadás, 253. o. 50 I.m. 267.0. 51 Heidegger: Zollikoner Seminare, id. kiadás 155. o. 52 Heidegger: Über den „Humanismus", id. kiadás 80. o. - Idéztem és tárgyaltam föntebb, a 79. sz. jegyzetnél. 53 I. m. 54. o. 54 I. ni. 80-81. o. - Heidegger a föntebbi 83. jegyzetben idézett Parmenidész-mondás első felét („van ugyanis Lét") idézi görögül. 55 I. m. 53. o. - Heidegger azután ismételten visszatér (60. sk. o.; 79. o.; 111. skk. o.) „A Lét háza" kérdésre. 56 I. m. 90. o. 57 I. m. 76. o. 58 Heideggernek a kézipéldányába írott megjegyzése az „Über den »Humanismus«" most általam idézett kiadásában a 76. oldalon található szöveghelyhez (Heidegger: Wegmarken, Gesamtausgabe Band 9, id. kiadás, 331. o.). 59 Heidegger: Überden „Humanismus", id. kiadás, 66-67. o. 60 Heidegger: Sein und Zeit, id. kiadás 38. o. - Magyarul: 135. o. - Eredetiben kurzív. 61 Heidegger: Über den „Humanismus“, id. kiadás 83. o. 62 A metafizikára jellemző aiszthéto-noétikus (magyarul hozzávetőlegesen: „érzéki-szellemi") kettősről vö. Pethő Bertalan: Bevezetés a posztmodernológinba. In: Pethő Bertalan (vál. és szerk.): Fbszt-posztmodem. A kilencvenes évek. Vélemények és filozófiai vizsgálódások korszakváltozásunk ügyében. Platon, Budapest, 1997,11-37. (31. o., és a kötet tárgymutatójában megadott további helyek.) - Az ügy érdemi részét tekintve és a „Lét és idő"-t a magyar fordításban (idézve a 31. jegyzetben) olvasók tájékoztatása szempontjából egyaránt fontos a „Sein und Zeit" (id. kiadás) 14. oldalán (magyarul: 103. o.) található fejtegetés. Heidegger Parmenidész „ontológiai tételé108