Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 2. szám - Pozsvai Györgyi: Az anekdotikus hagyományok önironikus felülírása (Petelei István Árva Lotti című novellájáról)

métlődik, amit végtére a rettegve tisztelt fél csúfolódásnak vesz. Az alázatosan „magyarázkodó" s a történtek felett erősen „morfondírozó" alak tragikumát a kommunikációs feszültség, valamint a sarkalatos intonációs ellentét (egyfelől a „felhördült hang", a másik végponton a „suttogó hang") implikálja. Lásd: Csehov: i. m. 289-290.

56 Eisemann-H. Nagy-Kulcsár-Szabó: i. m. 43. E beszélő, egyben játékosan visszakérdező személynév sokoldalú megközelítését, értelmezését lásd: Kovács Árpád: A gogoli szövegmű. („A köpönyeg" - írva és olvasva. In: A szótól a szövegig és tovább... Tanulmányok az orosz irodalom és költészettan köréből. Szerk.: Kovács Árpád és Nagy István. Argumentum Könyvkiadó, Bp., 1999.

57 Petelei: i. m. 32.

58 Mindkét szintagmát Kovács Árpád műfordítása alapján idézem. Vö. Kovács: i. m. 259.

59 Gogol: i. m. 699.

60 Kovács i. m. 260-261.

61 Bahtyin, Mihail M.: Marxizmus és nyelvfilozófia. Ford.: Könczöl Csaba. In: M. M. B.: A beszéd és a valóság. Gondolat, Bp., 1986.

62 Eisemann-H. Nagy-Kulcsár-Szabó: i. m. 44.

63 Petelei: i. m. 34.

64 Petelei: i. m. 38.

65 Petelei: i. m. 39.

Kossuth Lajos és a betyárok

94