Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 2. szám - Végel László: Naplójegyzetek, 2001 (III. rész)

(Készül a mcdintörvény) Az elfogadás előtt álló, zsugorított kisebbségi törvénytervezet máris érezteti a hatását: Rade Veljanovski, a készülő szerb médiatörvény szakértője így nyilatkozik: „Azt hiszik, továbbra is lehet 24 órás magyar műsoruk, de ez nem tartozik az európai normák közé. Európában elfogadott, hogy a nemzeti kisebbségek a saját anya­nyelvükön tájékozódjanak, de nem egész napos adásban, csak 15 perces, esetleg félórás műsorokban." Veljanovski egyébként ezzel a koszovói albánoknak is üzent, nehogy meg­feledkezzenek az „európai normákról". 15 perc és punktum. Vagy fél óra, ha éppen sokan vannak. így haladunk lépésről lépésre - csakhogy visszafelé. (Menekülnék, de...) Éjszaka Petri. „Egy vagyok már tereppel és szereppel", írja az egyik versében. Javaslatára leírom a terepet is, a szerepet is, mert különbözni akarok, de hiába emelem fel a tekintetem, látásom meggyengült. Menekülnék, de nem bírják a lábaim. (Háborús mosoly) A Szerbiai Rádió-Televízió igazgató bizottsága új igazgatót nevezett ki, s mint ahogy lenni szokott, az új igazgató kinevezte az új vezérkart is. Az Újvidéki TV eddi­gi főszerkesztője nyilvánosságra hozta: első ízben történt meg, hogy ebben a magyar mű­sorok szerkesztőségének egyetlen képviselője sincs. Az új vezérkarban szerepet kaptak - állítja Slavisa Grujic, az előző főszerkesztő - az egykori kommunisták és a Szerb Radikális Párt tagjai. Közben az újvidéki televízióban újra alkalmazzák a cenzúrát. Az sem kizárt, hogy az egykor cenzúrázott és betiltott rendezőnek, Dejan Mijacnak köszönve, a közszol­gálati médium képernyőjéről Mirijana Baletic háborús mosolya csábítja a patriótákat. A tartományi parlament előzőleg kinevezett tévés igazgatóbizottsága úgy tesz, mintha sem­mi köze sem lenne az egészhez. (A sündisznóállásról) „Elefántcsonttorony nincs többé. De talán van sündisznóállás." Fried István úgy ragadta meg ezt a Márai-mondatot, mint a bennünk remegő idegszálat. Megtörtén idézzük fel az „aranykort", amikor az elefántcsonttoronynak méltósága volt. Mára nevetségessé vált. Kizárólag a sündisznóállás a tragikusan komoly, időszerű maga­tartás. (Az identitás elképesztő zűrzavara) „Egyedül Pest menthet meg engem", jegyezte fel Aleksandar Tisma a naplójában. Hányszor jutott eszembe ez az 1943-as keltezésű napló­jegyzet a Meridián Expresszben Budapest felé zötyögve, főképpen a háborús napok ide­jén, amikor a lakásomban éjszakánként a legkisebb zajra is felriadtam. 1942-ben Tisma Pestre menekült, ahol jobban tudta leplezni félzsidó mivoltát, regényt akart írni egy nőről, egy nagy szerelemről, Pesten zsidóként kényszermunkára vitték, de találkozott egy szent­endrei szerb lánnyal, akit szörnyen megkívánt, s le akarta vetkőztetni, a lány sírva fakadt, mivel még szűz volt, ő pedig futni hagyta; eközben inkább szerbnek érezte magát. Pannon volt és pesti, zsidó is, meg szerb is, és az identitás elképesztő zűrzavara folytán - főként vajdasági. (Viták, tévhitek és ábrándok) A magyar státustörvény valóságos regionális kalamajkát idé­zett elő, újfent kiderül tehát, hogy elevenek a régi sérelmek és traumák. Eduard Kukán az ENSZ Közgyűlésének ülésszakáról hazatérvén Pozsonyban úgy nyilatkozott, hogy Martonyi Jánossal folytatott nem hivatalos New York-i megbeszélésén a magyar külügy­miniszter hajlandóságot mutatott a kedvezménytörvény hatályba lépésének elhalasztásá­ra. Martonyi kapásból cáfolta ezt. De közben sejtetni engedte, hogy valamiféle kiigazítás mégis lesz. Mégis! A kedvezménytörvény végrehajtási rendeletéivel pontosítják a magyar­igazolvány elnyerésének kritériumait, és kimondják, hogy az ajánlás csak tájékoztató jelle­gű, vagyis nem feltétele az okmány kiállításának. A folyamatba - az ET Velencei Bizottsá­63

Next

/
Thumbnails
Contents