Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 12. szám - N. Horváth Béla: Wilhelm Reich- és József Attila- párhuzamok

berek öntudatosak, akiknek »osztályöntudata« az emberiség társadalmi lényének tudatosításából táplálkozik, vagyis magából az emberi öntudatból, ahelyett, hogy az »osztályöntudat« a kiirtott emberi öntudat helyén hajtana ki."26 A marxi tanokkal ellentétesnek írja le a „bolsevista gyakorlatot": „ Parancsszóval kényszerítik az embereket arra, hogy önként vállalják lényegüket, azt, hogy társadalmi lények." József Attila a forradalmi terror, az „ugrás" történelmi voluntarizmusával szemben azt a szerves fejlődést vallja - Marxra hivatkozva amely a történelmi körülmények változásaként írja le az emberiség fejlődését. Az osztálytudat - ezen okfejtés alapján - magába foglalja az „objektív emberi logikát", s az osztályharc pedig nem a fegyveres terror, hanem az egész társadalom képviselete. Ez az osztálytudat fogalmazódik meg A város peremén munkásokat jellemző leírásában: „minden emberi mű / értelme ezért búg mibennünk / mint a mélyhegedű". S az eszményben való csalatkozás fájdalma kap hangot az Eszméletben, némiképp egybecsengve A szocializmus bölcseleté következtetéseivel: „minek is kell fegyvert veretni / belőled, arany öntudat."

Hitler hatalomra jutása késztette Wilhelm Reichet is az események lélektani elemzésére. A fasizmus tömegpszichológiája (1933) után megjelentette a Mi az osztálytudat? című munkáját. A rövid terjedelmű, Ernst Parell álnéven megjelentetett brosúra célkitűzését Reich az előszóban így határozza meg: A forradalmi előőrs és az „átlagpolgár tudatának"27 tisztázása. A kommunista pártból kizárt, az analitikus mozgalomból eltávolított, emigrációban élő Reich harmincas évekbeli politikai tevékenységének utolsó tanúságtétele ez a munka, szándéka szerint válasz azokra a kérdésekre, amelyek a Fasizmus tömegpszichológiája megjelenése óta felmerültek. írása elején helyzetelemzést ad, amelynek legfontosabb kérdése az egységfront megteremtése. A „német katasztrófa" okait a széthúzásban, a szektariánus klikkekben, a régi módszerekben és skolasztikus vitákban leli meg, s egy új idea megteremtését, ehhez pedig új szervezet alapítását látja kívánatosnak. Helyzetelemzésében megvonja a marxizmusról és a pszichoanalízisről folytatott vita lényegi következtetését, hogy nem volt használható marxista szemléletű pszichológia, ez indokolta az analízis marxizálását.

Az osztályöntudatot úgy jellemzi, mint a szocialista mozgalomban szerepet játszó fogalmat. Jelentőségét, történelmi fontosságát illetően mintha a József Attila-i okfejtés forrását olvasnánk. Reich kifejti: utópiát kerget az, aki a tömegek tudatát a forradalmi osztályöntudat szintjére akarja emelni. Kárhoztatja az addigi marxista politikát, amely késznek gondolta a proletariátus tudatát anélkül, hogy a részletekbe, konkrétumokba mélyedt volna. Majd kijelenti, hogy a tömegek osztályöntudata nincs kész, ahogy a kommunista vezetés gondolta, és teljesen másképp strukturált, mint ahogy a szociáldemokrata vezetés vélte. Reich, aki korábbi írásaiban idealizálta a Szovjetuniót, s rövid látogatásai révén lényegi következtetéseket vont le, példaként emlegetve a szovjet házasságtörvényt, a nők szexuális felszabadítását, ebben a munkájában az öntudat aspektusából bírálja a szovjet gyakorlatot és kétségbe vonja mintaértékét. Megállapítja, hogy egy átlag munkást, legyen az német vagy más, nem érdekli a szovjet ötéves terv, csak az igények kielégítésének kérdése. így gondolkodik: „Ha a szocializmus csak áldozatokat, lemondást, szükséget, nélkülözést hoz, akkor számunkra mindegy, hogy ezt a nyomorúságot szocialistának vagy kapitalistának nevezik."28

József Attila ekkori prózai írásaiból már hiányoznak a szexuálpszichológiai, mentálhigiéniai fogalmak, Reich azonban a politikai történeti helyzetelemzését részletes társadalmi analízissel támasztja alá. A gyerekkorból kiindulva, a szülői ház elleni lázadást írja le a forradalmi tudat első fázisaként. A nők helyzetét elemezve női öntudat legfontosabb elemeiként „a gazdasági önállóságot, a férfiaktól való függetlenséget és a szexuális függetlenséget"29 definiálja. A „Mi az osztályöntudat" nemcsak helyzetelemzést végez, hanem pontokba szedve programot is ad. A „Vezetés, párt, tömegek" fejezetben a Német Kommunista Párt vezetési gyakorlatát bírálja, szembeállítva a SEX-POL képviselte tömegfelfo79