Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 12. szám - N. Horváth Béla: Wilhelm Reich- és József Attila- párhuzamok

előidéző - írás, az Egységfront körül veti fel először ezt a kérdést, s az ugyancsak 1933-as keletkezésű A város peremén.

A gondolat, az osztálytudat és az öntudat hiánya már jelen van a korábbi versekben is. A Munkások, ez az ízig-vérig marxista s a mozgalmi vezetők által elvárt mozgósító jelszavakat is lirizáló mű utal a tudatosság hiányára. Előbb az analízist sejtető hálóképpel („idegünk rángó háló, / vergődik benn a múlt síkos hala"), majd pedig a szexuális és társadalmi elfojtás és nyomor néven nevezésével: „poloskát űzünk lámpával s a kéjjel / s két deci fröccsel becsüljük magunk." A Külvárosi éj lerészegedő, a forradalmat sírva éltető munkása, a cukros ételekről álmodó s kartellekről nem tudó szövőlány alakjának társadalmi tipizálása is jelzi a József Attila-i társadalomelemző szándék ezen összetevőjét. Az (osztály)tu- dat és a jövőt elemző racionális szemlélet hiányát a legplasztikusabban és poétikailag leghitelesebben az Elégia fogalmazza meg: „Magadra ismersz? Itt a lelkek egy megszerkesztett szép szilárd jövőt / oly üresen várnak... " A város peremén idealizált - igaz, csak a költő, a forradalmár magában megszerkesztett - jövőképének visszavonása ez.

Teoretizálva az Egységfront körűiben jelenik meg először ez a kérdés. József Attila ezzel a- számunkra nem igazán meglepő, de kortársait bizonyára sokkoló - kijelentéssel nyitja az egységfrontot kívánó munkások helyzetének elemzését: „A másik tanulság pedig az, hogy a mai, a munkásmozgalomban ténylegesen érvényesülő elméletek egyike sem, tehát a tudományos szocializmusnak sem a jobboldali, sem a baloldali pártszerű és pártos értelmezése nem alkalmas az osztályharcos munkásság egyesítésére."20 Ez a jobbára taktikai kérdéseket boncolgató írás a szociáldemokrácia és a kommunista mozgalom hibáit, szervezeti és ideológiai tévedéseit mutatja föl. A „baloldal" kritikájában - a későbbi iratokhoz képest- még óvatosabban fogalmaz József Attila, noha már említi a szovjet pereket, a kulákok és a polgári származású mérnökök „zavarkeltését." Az uralkodó elméletek ideológiailag különböznek ugyan, ám téves elméleti alapon állnak - mutatja ki. „A szocializmusba való békés belenövés szociáldemokrata eszménye kétségtelenül minden tudományos alapot nélkülöző, de nem kevésbé eszmény, ideál a forradalmi átalakulás hangoztatása úgy, ahogy a baloldal teszi. (Eszményi voltára mutat a németországi helyzet alakulása.)"21 Stratégiai tévedésnek tartja a tömegek öntudatosságára alapozó történelmi „ugrást", azaz a forradalmat. „Tömegméretben azonban csak az a történelmi folyamat tudatosítható, amely éppen végbemegy, de az már kevésbé, amely csak végbe fog menni." Az Egységfront körül tézisei nemcsak az Elégia szomorú ténymegállapítását értelmezik és hitelesítik, hanem A város peremén költői sors analízisét is, akinek ajkán „csörömpöl a szó", s aki csak nézi, nézi hogy hull a korom.

Az emberi öntudat és az osztálytudat kettősségére politikai szembeállításának kritikájára épül A szocializmus bölcseleté, Szabolcsi Miklós szerint az „érett József Attilának bizonnyal egyik legfontosabb tanulmánya."22 A Szocializmus 1934. novemberi számában megjelent tanulmány a bolsevizmus kritikája alapján elemzi az öntudat, illetve a tudatosság kérdését. Okkal, hisz a marxista nézetű József Attila az általa vallott eszmerendszer tévedéseit, politikai gyakorlatának hibáit keresi a németországi fasiszta hatalomátvétel magyarázataként. „ A bolsevizmus maga is a kialakulni akaró öntudat megzavarodásának egyik tüneménye." - vonja le a következtetést, mert a bolsevizmus az ellenkezőjét éri el annak, ami a célja, „ugyanis a fasizmust indítja útnak."23 József Attila korábbi elvbarátaitól való éles elhatárolódását nemcsak a napi politikai események alakulásával magyarázza, hanem teoretikus nézeteinek változásával is: „ Én - erről akarok szólni - azon a nézeten vagyok, hogy az egész marxi bölcselet kérdésköre azon egy az emberi tudat alakulásának kérdésével."24 Értelmezése szerint a marxi felfogás az ember lényegeként társadalmasítottságát tekinti, „hogy vágyai, céljai, törekvései és általában cselekedetei társadalmi létéből fakadnak."25 A társadalmi meghatározottságú emberi lényeg azonban szembe kerül az osztály- meghatározottságú öntudattal a kommunista gyakorlatban, s ezt utasítja el a költő: „így tehát éppen azok a munkás em78