Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 12. szám - Valachi Anna: „Elejtem képzelt fegyverem” (Móricz Zsigmond és József Attila)
nyilvánítás) olyan felelősséget vett magám, amelyre a Petőfi Társaság tisztes hagyományai őt nem kötelezték. A széthúzás tüzcsóváját dobta be az irodalomba... Az elnök enunciációja az irodalomtörténet számára finom csemege lesz. Negyedszázad múlva, amikor tisztán irodalmi szempontok retrospektív (a múlthoz forduló, a múltat tanulmányozó) világából lehet visszatekinteni, a történetbúvárnak nem mgyon kedvező véleménye lesz a hivatalos irodalmi körök éleslátásáról. És akkor fog megoldódni az a rejtély is, hogy a harmincas években a hivatalos irodalmi körök és a magyar olvasóközönség mért nem tudmk egymásra találni. Nem sajátságos, hogy Villontól Ady-ig mindig a közönségnek volt igaza és nem az elnöknek. Hódmezővásárhely, 1931. március 20. Szeretettel üdvözöl Makai Ödön Jegyzetek 1 Kortársak, 956. 2 Vő. „Pintér Jenő Magyar Irodalomtörténete" = Előőrs, 1929. október 26. 10-12.; november 2. 13-14.; november 9. 14-15.; Nagy Lajos: Lecke = Kritika, 1930. május 18-25. 24-25.); Forrás a sivatagban = Kortárs, 1930. augusztus 25. 50-51. 3 A Toll 1930. január 10-i számában publikált, Az Istenek halnak, az Ember el című tárgyi kritikai tanulmányát különlenyomatban is megjelentette. 4 Többek között ezt írja: „A széptan tételei minden valóságos alakra vonatkoznak, tehát a miire is, azonban csak a mii lényegtelen tulajdonságára vetnek világot. T. i. a miiforma magának az emberi ihletnek tárgyasult ereje, a valóság-alak pedig az isteni ihleté. Mármost ha tulmegyiink a föliiletes tetszésen és nem azt vizsgáljuk, hogy ocsmány-e az édesanyánk bele, fönséges-e a téli vihar a Kárpátokban, hanem tökéleles-e, miféle forma ez, tehát mifajta szellem gyúrta itt rettenthetetlenül az anyagot, - akkor valóságbölcseletet (metafizikát) csinálunk... " 5 Tíz nappal korábban jelent meg József Attila negyedik verseskötete, Döntsd a tőkét, ne siránkozz címmel. 6 Móricz említett cikke a Nyugat 1931. március 1-ji számában jelent meg. - Az ügy előzményeit Id. Rádics (1998) 25-30. 7 Ld. Tasi (1983) 8 A magyar lélek válsága és a nemzeti irodalom kötelessége címmel jelent meg a Nyugat 1931. március 16-i számában, és a nagy vitát kiváltó előző cikk észrevételeire reagált. 9 Szabolcsi (1998) 126. 10 Szigeti-Szemenyei (1977) - A nyílt levél teljes szövegét ld. a tanulmányt követő függelékben. 11 Ld. 8. sz. jegyzet 12 Vö. Valachi (2001b) 13 Ld. 8. sz. jegyzet 14 József Attila: Ahogy azt a nagy Móricz elképzeli 15 Ld. a függelékben közölt cikk szövegét. - József Attilának egyébként nem okozhatott gondot, hogy bármilyen cikket megjelentessen a hódmezővásárhelyi Friss Újságban, hiszen 1928 novembere óta (mióta a Makai család Pestről az alföldi városba költözött) ő is gyakran vendégeskedett náluk, és szoros kapcsolatba került a helybeli értelmiségiekkel. Egy évvel korábban, 1930. március 25-én ugyanebben az újságban jelent meg Álarcosok kifosztották egy Szentesi utcán lakó úricsalád éléskamráját címmel egy tréfás - névtelen - tudósítása, mely a Makaiéknál tartott farsangi bál és „Luca ángyi" lakomájának gyomorterhelő következményeit taglalta. Szövegét ld. Kortársak, 171-174. 16 Szathmáry Tihamér válaszának szövegét ld. Szigeti-Szemerényi (1977) 17 A közös írást föltehetően el is küldték - a szerkesztő válaszcikkével együtt - az írónak Leányfalura. Móricz 1931. április 6-án Makai Ödönnek írt, „Kedves Barátom" megszólításéi levelében megköszönte a kiállást. Szövegét ld. MZSÉLT (1977) 157. 18 A képaláírás kétféle datálást is valószínűsít: de bármelyik időpontot tekintjük hitelesnek, a fotó mindenképpen a Móriczot kioktató József Attila-cikk után ábrázolja a két alkotót, egyazon társaságban. Ld. Macht (1980) 84. 19 A hagyatékában megőrzött - Kiss Ferenc tulajdonában levő, ill. Móricz Virág által publikált - listák szerint költőnk neve a „törzstagok" között, a 150 pengős II. kategóriában szerepelt, akiket Móricz utasítása szerint - még Pakots József rendelkezése alapján - az elsők között kell segíteni. A kimutatás szerint József Attila a negyedik legjobban támogatott költőnek számított: csak Kodolányi János, Tersánszky Józsi 47
