Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 10. szám - Beke György: Fekete Város
Kiskapuson nincsenek többé gólyák, csak verebek... Meghökkentett a tiszteletes lakonikus megállapítása is, még jobban Fülöp Dénes hasonlata, amelyet egy abszurd festő is mondhatott volna. Mikor szürkületkor az emberek jönnek haza a mezőről, olyan érzése támad, mintha a pokolba tévedt volna. Fekete árnyak a fekete úton, fekete az emberek arca, a ruhájuk. Csak a foguk fehérük, ha beszédre nyitják a szájukat. Mintha csontvázak imbolyognának, hosszú sorban... Máthé Csaba lelkipásztor azt is emütette, hogy ebben a különös szórványvilágban a templomuknak az iskolát is pótolnia kell. Nagyon öreg templom, valamikor a XIII. század végén, a XIV század elején épülhetett. A mostani torony valószínűleg őrhely lehetett, a templom őse pedig kápolna. „Mivel a környéken rablók tanyáztak, őrséget, úgynevezett »hajdúságot« állítottak fel itt, hogy biztosítsák a kereskedelmi forgalmat. Annyi bizonyos, hogy ez az őrség I. Apafi Mihály idejében 1661 és 1690 között még fennállott." Apafi idejéből becses kegytárgyakat őriznek a templomban. Petrőczi Kata Szidónia ajándékát: úrasztali kelyhet és tányért 1684-es bevéséssel. Az első magyar nőköltő akkor 22 esztendős. Milyen kapcsolata lehetett Kiskapussal? Csák Máté földjén született Kaszaváron, férjével, Pekri Lőrinccel élt Besztercén, Moldvában, Huszton, Beregszentmiklóson. A lexikonok Kiskapust nem említik. Az evangéükus vallással való kapcsolata ismeretes, ő fordította le 1690-ben A pápista vallásra Imjlott lutherásunok lelkek ismémnek kínja című munkát. A kiskapusi evangélikus gyülekezetnek „offerált" kegytárgyakat „az ő Szerelmes Fiatcskája, Petrőczi Sámuelnek emlé- kezetire adományozta"... Bizonyosan eUgazíthatnának a helybeü anyakönyvek, egyházközségi feljegyzések, ha nem gyűjtötték volna be őket mindenünnen az állami levéltárakba és nem zárták volna rájuk az ajtót. Majdani krónikás fogja-e tudni, hogy ebben a templomban diafilmeket vetítenek, az Aranyembert, A kőszívű ember fiait, a gyermekek sűrűn szavalnak magyar klasszikus költeményeket. Nem ajánlatos feljegyezni az ilyesmit... Fülöp Dénest ezek után miért kérdezném: van-e még magyar iskola Kiskapuson? Hiszen az evangélikus lelkipásztor és a római katolikus pap - a maguk lehetőségei szerint - a nem létező iskolát pótolják valamennyire. Kérdezés nélkül is mondta, élete fontos eseményének tartotta:- Az én időmben vált nyolcosztályossá az addig hétéves magyar iskola Kapuson. Dénes fiam, aki a nevemet viseü, leginkább azért költözött be Medgyesre, hogy a leánya, Csilla magyar Uceumba járhasson. A fiam ugyanis továbbra is itt dolgozik, annál a nagy kéménynél, amelyikből a legmagasabbra száll fel a füst és a korom. A másik unoka szakiskolába járt, elektrotechnikát tanult. Ott nincs magyar oktatás. Mert másként a neve is a magyar iskolába vinné: Leventének keresztelték. Feljegyzések szerint az 1848-as forradalom idején a nagyszebeni haditanács elrendelte Kiskapus lerombolását. Csakhogy a parancs végrehajtását egy olyan kapitányra bízták, aki ismerte a kapusi magyarokat és istenfélő ember volt, így aztán nem pusztította el a falut. Elvégzi ezt később helyette a korom? Újból el akartam menni Kiskapusra. A vonat ablakából nézve megváltozott a látvány. Kevesebb kémény pipál, azok is csak vékony füstcsíkot eregetnek. A pályaudvaron nem látok veszteglő tehervonatokat. Az utcákon aüg jár valaki. Esztendők óta gyűjtöm a kapusi tudósításokat. Átolvasom őket, mielőtt útra indulnék. Milyen képet mutat ez a tükör a romániai változások után? Megtudom, hogy megint magyar ember Kiskapus polgármestere. Székely Márton. Mérnökember. Itt született, itt nőtt fel. Harminc évig dolgozott a kolozsvári Carbochim üzemben, főmérnökként ment nyugdíjba. Ez az én emberem, gondolom. 114
