Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 10. szám - Beke György: Fekete Város
- Ha nem iszik, nagyon jó ember... Ragaszkodik a családjához... Büszke arra, hogy a Medgyesen tanuló leánya osztályelső, jó eszű, törekvő. De ha iszik, ezt a lányát is megveri. Azzal váltunk el, hogy leküldi a tanácshoz az urát. Csak azt kéri Fülöp Dénestől, hogy ne árulja el: ő panaszkodott rá. Int az elnök, nem kell az asszonyra hivatkoznia, Vaszi viselkedését mindenki ismeri Kiskapuson... A ház mellett, a kicsinyke szántóföldön a sánta öreg továbbra is szorgosan gyűjti a burgonyaindákat.- Jöjjön már reggelizni, Tamás bácsi - hívta az öreget Cománné, mikor az ösvényig kísért.- Jövök mindjárt - felelte, inkább intette az öreg.- Rokon? - kérdeztem meg. Cománné helyett az elnök felelt:- Úgy fogadták be a házukba, hogy az erdészné ne maradjon egészen magára, ha az urának a hegy másik oldalára kell mennie és estére se tud hazajönni.- Tíz esztendeje annak - vette át a szót az erdészné. - Ideöregedett. Olyan emberséges ember, talán nincs is még egy ilyen a világon. Soha nem ül az asztalhoz, amíg a gyermekek nem állnak fel onnan. Addig hiába hívom. Még a legkisebbet, a kétesztendőst is megvárja, hogy fejezze be. Coman Vasile másnap lejött a hegyről a tanácshoz. Az elnök leültette. Az erdész nem törődött azzal, hogy én is jelen vagyok. Ha az elnök vendégül lát, nem lehetek idegen. A baráti beszélgetésből hamarosan panaszkodás lett. Az erdész mondta a maga keserűségét. Az utóbbi időben otthon alig hall egyebet a szidáson kívül, perel vele az asszony most már a nagyobb gyermekei is.- Örülök, ha nem kell otthon ülnöm. Meg aztán, hiába mondom Margitnak, a feleségemnek, hogy mozogjon serényebben, ne hagyjon szerteszórva mindent. Intem takarékosságra is. Amit a férfi két marokkal hazahoz, azt az asszony a köténye sarkában is ki tudja hordani a házból.- Annak az asszonynak mindentől elment a kedve. Belefáradt az életbe.- Hát én? Nekem nincs jogom belefáradni? Örvendek, ha jó barátok között lehetek.- A kocsmában, mi? - keményedett meg az elnök hangja. Az erdész méltatlankodva próbált tiltakozni, de Fülöp Dénes letorkolta:- Aztán hazamész, és meneküljön előled mindenki, ahová tud. így van-e? Csend lett. Mind a ketten kifogytak a szóból. Hivatalos dolgokkal folytatták. Egy tanácselnöknek és egy erdésznek mindig akad hivatalos ügye egymással. Fülöp Dénes közben azon töprenghetett, hogyan folytassa a békítést a házastársak között.- Holnap mi a dolgod?- Elvégezhetem azt máskor is.- Akkor reggel gyertek be ide mind a ketten, te meg a feleséged.- Az asszonnyal? Ide? - kételkedett az erdész.- Igen, hozzám. Velem se tárgyalt tovább erről, elővettük a „hivatalos" ügyeket: a koromgyár, a falu hangulata, közellátási gondok. Délutánra magához hívott az otthonába, a „régi faluba". Kiskapusnak két része van, a hajdani falu és az új tömbházak negyede. Addig még volt időm elbeszélgetni az erdészné rokonaival. Egyik bátyja azt hajtogatta, hogy ez a házasság eleve el volt rontva. Különben is, neki az a tapasztalata, hogy a vegyesházasságok mind így végződnek. Mind a kettő beleun a szerelembe, és ha nincs egyéb kötés... Coman Vasile az asszony családjának ellenkezésével vette el Margitkát. Valójában megszöktette. Nincs más megoldás, mint a válás. Az asszony jöjjön haza az erdészházból, hozza a gyermekeit is. Meg kell szabadulnia attól a vadembertől! Fülöp Dénest délután jobb kedvében találom. Kérdezés nélkül régi összeütközéseit említi, lakatos korából, meg gépállomási igazgató korszakából. Traktorosokkal zöldágra vergődni, az no
