Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 10. szám - Balogh Tamás: „... körülbelül elég lesz egy füzetre" (Schöpflin Aladár két levele Ady Endrének)
cím első megjelenési hely címvnltozntük Az idegen fiú Az új harangok Jézus fog jönni BN, 1905. máj. 21. BN, 1908. máj. 17. BN, 1906. dec. 2. Nyomorék Tar Pista BN, 1906. jan. 20. A kék álom A költő fia Elmúlt a temetés BN, 1906. jan. 14. VÚ, 1909. dec. 25. (Kar. mell.) VÚ, 1910. febr. 13. [Boriska moszkvai fiúja] [később: Keresztelő Szent János. In.: ÍIT] [korábban: Batar Pista ügye. In.: Új csapáson, 1909.] Láthatjuk, hogy a kötet anyagának fő részét (természetszerűleg) a Budapesti Naplóban megjelent írások adják: a tizenkét novellából nyolc ott, míg három a Vasárnapi Újságban és egy a Pesti Naplóban jelent meg. Láthatjuk továbbá, hogy Ady előszeretettel változtatta meg írásainak címét, s hogy különböző novellásköteteinek tartalma között átfedések vannak; mintha A tízmilliós Kleopátra „átmeneti" gyűjtemény lenne: korábbi kötetből is került bele novella, s belőle is átvett a későbbi kötetbe - címüket megváltoztatva persze. (Ennek lélektani - üzleti? - magyarázata lehet egyfelől az, hogy így egy írást kétszer „el lehet adni", másfelől valószínűbb az, hogy a már megszerkesztett Így is történhetik című kötet anyagával való részbeli megegyezés miatt változtatott később a címeken.) Hogy Schöpflin tévedett-e, amikor azt írta: „s azt hiszem, mind olyan, ami a Nyugat kötetében nem lesz benne" (1. levél), nem tudni; erről nem maradt fenn írásos dokumentum. Mindenesetre elképzelhető, hiszen észrevehetjük, hogy egynémely Ady-novellának címét is pontatlanul idézi; ennek magyarázata azonban egyben a kritikus-szerkesztő felmentése is: nem valószínű, hogy az adott lapszámokkal a kezében írta Adynak a levelet, állandóan ellenőrizve, hogy nem vét-e egy-két helyen kicsiny elírást. A kötet tartalma azonban a két levél között is változott: az 1. levélben emlegetett Kék elefánt helyett a 2.-ban már a Fiúk az apjuknál szerepel. Ady esetleges válaszlevele ismeretének hiányában azt feltételezhetjük, Schöpflin változtatta meg szerkesztői elgondolását, A tízmilliós Kleopátra tartalmának egységesítése érdekében. Az így összeállt kötet 1910 áprilisában jelent meg. A név nélkül megjelent, de Schöp- flinnek tulajdonítható rövid híradás a Vasárnapi Újság „Új könyvek" rovatában így szól: „Ady Endre tizenkét novelláját foglalja magában; jellemző műve valamennyi egy érdekes, a világot a maga saját látószögéből néző művészi egyéniségnek."17 Hogy később miért nem írt kritikát a róla, az azzal a kötetet-szerkesztői szerénységével magyarázható, amivel később sem, egyetlen visszaemlékezésében sem írt erről a munkakapcsolatról.18 Jegyzetek 1 Ady Endre: Levél. In: Uö: Összes versei. Bp., 1994. II. k. 445. 2 A Vasárnapi Újságról lásd: Kókay György-Buzinkay Géza: A magyar sajtó története. Bp., én, és A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott bibliográfiája 1705-1945. Szerk.: József Farkas. Bp., 1972., ill.: Schöpflin Aladár: Emlékezés a Vasárnapi Újságra. Tűk, 1934. 3. sz. 26-28. és Schöpflin Aladár: Ady Endre a Vasárnapi Újságban. Tűk, 1938. 8. sz. 602-603. 3 Schöpflin csak Ady halála után, az akkori megsűrűsödött újrakiadások alkalmával írt a költő első kötetéről (FüggSz, 1921.2. sz. 70-72.) 4 [nn.] VÚ, 1906. márc. 11.160. 78
