Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 6. szám - Selyem Zsuzsa: A regényről

Jegyzetek

1 Tóth Imre: Isten és geometria. Fordította Fiaskó János és Munkácsy Gyula. Osiris, Budapest, 2000.189.

2 i.m. 154-155.

3 Roland Innerhofer: Az egzakt élet. A tudomány mint téma és módszer Robert Musilnál. Fordította Tatár Sándor. Pannonhalmi Szemle, 2001. IX/2. 75.

4 Lukács György: A regény elmélete. In: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. Fordította Tandori Dezső. Magvető, Budapest, 1975. 537.

5 Soren Kierkegaard: Az irónia fogalmáról, állandó tekintettel Szókratészra. In: írásaiból. Gondolat, Budapest, 1978. 99.

6 Paul de Man: A temporalitás retorikája. In: Az irodalom elméletei I. Szerk. Thomka Beáta. Jelenkor-JPTE, Pécs, 1996. 47.

7 Schein Gábor írja Jean Paul esztétikájáról: „Amíg Goethe, a nyugati teologikus gondolkodásnak megfelelően, a transzcendencia képzetein keresztül mutatja meg hőse, Faust életét, azaz a végtelen dimenzióit méri rá a végesre, addig a proscholus komédiájában a véges méri a végtelent, és ez a szakadatlan nevetés forrása, amely nem nyomja el az emberi, illetve ördögi kín hangját sem." - A proscholus komédiája. A metafora metaforája Jean Paul Az esztétika előiskolája című munkájában. Pannonhalmi Szemle, 2000. VIII/1. 52.

Még csak a 6. oldalon járok, de már jól érzem magam.

141