Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 6. szám - Selyem Zsuzsa: A regényről
Selyem Zsuzsa A regényről annyi definíciót rakhatunk össze, mint a rosta lika, még annál is eggyel többet. Csakhogy ez ugyanannyi, mintha azt írnám, hogy nem lehet meghatározni. És ez sem igaz, bár jelenlegi nem-tudásaimhoz mindenképpen jobban illik. Például azt sem tudom, más hogy van vele, de én azt hittem, hogy a regényről nagyon sokat tudnék beszélni, aztán amikor ezt próbálom összefogni valahogy, akkor azt kell látnom, hogy egyszerű tárgyi tudásom, rálátásom és tájékozódási képességem hiányzik ahhoz, hogy bármit indokoltan mondhatnék a regényről. Még egy hetet, még egy hónapot, még 10 évet kellene olvasnom hozzá. Hogy van ez? Az ember életútjának felén bejárhatja a poklot, purgatóriumot és mennyet, de a regényről még semmit sem tud? Eltékozoltam eddigi olvasási időmet? Bizonyára, de ez volt részemről a legtöbb, szinte folyvást olvastam, regényt is meg regény-szakirodalmat is, meg olyasmit is, ami innen nézve határműfajnak tekinthető: mesét, matematikát, verset, filozófiát, bibliát, valamikor még lélektant is. A mese, a történet Például itt van ez az evidensnek tűnő regény-specifikum: minden regényben kell hogy legyen történet - de miben nincsen történet? A versben? Van olyan vers, amelyben nincs történet? Egy vágy, egy lehetőség, egy bánat, ha versben meg van írva, nem történet? Egy gondolat bánt engemet, ágyban, párnák közt halni meg - valóban, ennek csak parafrázisai volnának, története nincs? Egy gyerek háromévesen eldönti, hogy többet nem hajlandó nőni, csak dobol, dobol, majd ír, több száz oldalt - történet ez? Mennyire kell elmondani egy történetet? Az, hogy valaki gondol valamit, nem történet, az, hogy mond valamit, nem történet - történet az, ha tesz valamit? A regény viszont csak mondja, vagy ha nem mondja, kihagyja és az olvasóval gondoltatja, hogy valaki tesz valamit. A lírai szöveg ezzel szemben nem is mondja, nem is gondoltatja, hogy bárki bármit is tenne. Tedd a kezed homlokomra, ezt mondhatja a vers, de arról nincs szó, hogy teszed vagy nem teszed. Ez a versben eldönthetetlen. Tojáséj. A történet szempontjából a regény a lírai műfajok és a valóságos történések között van. Azt gondolom, hogy a regénynek ez a lappangó ellentmondásossága, hogy beszél, csak beszél, a történetekről, és nem történik, az a konkrét probléma, amelyre egy-egy regény megpróbál válasz lenni. 136
