Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 6. szám - Láng Zsolt: A valódi regény

Láng Zsolt

A valódi regény

Bevezető

Valóban igaz, az események kútfőjét tekintve, hogy szúnyogtetemre bukkantam. Csakhogy a jellegzetesen szétkenődött valódi szúnyogtetem nem a Teleki Téka öreg fóliánsának pergamenszerű lapjai között, hanem egy meztelen női vállon vöröslött. A hideg szánkázott a hátamon, azaz szánkázott volna, ha nincs ko- hónyi forróság rajtam a meztelen női test látásától.

Ez a test szolgált mintául valódi regényem megírásakor. Egyrészt a szerkezetet tekintve, ugyanis világossá vált előttem, hogy le kell csupaszítanom mindent, hogy megtaláljam a megfelelő, tiszta és világos ábrázolatot. Másrészt, az ennek ellenére felmerülő össze-nem-illéseket a test valódisága tette a lét bonyolultságának kifejezőjévé. És a regényen túl az is fontos volt, hogy a magam mentésére álljon készenlétben egy nő, miképpen labdarúgópályákon a mentőfurgon.

Abbéli igyekezetemben, hogy a szerkezet világos legyen, ugyanakkor pedig a csupaszság mégse roncsolja a világról való beszédet, szükség volt ellenpontozásra is. Ezért lett nélkülözhetetlen a férfi, aki ácsingózik erre a nőre (rajtam kívül). Lehetőleg nem regényíró, határoztam el. Legyen valamilyen régi pap, ám sem nem katolikus, sem nem református, sem nem unitárius, bár az már alighanem stimmelne, jóllehet nem elég ellentételező, a szó hermeneutikai értelmében. Legyen ortodox! Azok elég titokzatosak. Ráadásul nem tudják, mi a történelem, így aztán elkerülhetem a történelmi regény fölém tornyosuló fenyegetéseit, miközben esszészerű magyarázatokat adhatok a szereplők szájába, arról, mi a történelem, és mi nem az.

Prózában az ember mindig sebezhetőbb, mint lírában. Vegyünk egy kezdő prózaírót. Máris látszik, kitől, mit tanult, milyen kreációs horrorok és törekvések kaptak benne magra. Prózát írni huszonévesen heroikus kaland, kész mártíromság. De a kiszolgáltatottság elkerülése végett később sem árt az óvatosság. Én a magam részéről figyelmesen elolvastam a kritikusok odaadó és jó szándékú munkáit, és igyekeztem helyreállítani, ami elbillent. A valódi regény valódi regény. Csupán egyetlen, rövid fejezetből áll, ellenben, vagy talán épp ezért: szubverzív realitásával igyekszik a narratíva új szempontjait megképezni.

Amennyiben művem nem nyeri el az Olvasó tetszését, engem okoljon, de amennyiben mégis, kizárólag a nőnek, illetve a jó szándékú kritikusoknak mondjon köszönetét.

108