Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 1. szám - Tandori Dezső: Pozi- és nega- tévutak (esszénovella)

Jó, hát a detektívregényről ez jutott az eszembe. Bonyolult cselekményszövés, de a végén minden tisztázódik. Ha viszont valakinek nem kenyere, hát akkor nem. Kötetlenül érkeztem Bécsbe, a Westbahnhofon elfogott az a kis mindig ünnepé­lyes, aztán otthonos érzés, szokásomtól eltérően a restiben nem ittam bort. Egy kortyot se. VI Átadtam az ajándékba hozott könyveket, megkaptam szép szobámat - magas emeleten, kertre néző, Bécs jelentős része látszik, tornyok, háztetők, templomok, magasházak -, a kert csupa lomb már, fenyőfák és óriási hársak, egyebek, és ma­darak: cinkék, miegymás. Hamarosan összekaptam magam, mentem „le" a város­ba. (A Strudlhof-lépcsőn. Szokásom szerint megvizeztem a csorgókút halfigurájá­nak fejét. Ezt jószerencsehozónak tekintettem mindig.) Cigarettára gyújtottam, félig - feléig - szívtam el, s repült. A másik szál is. De még ez is igaz: csak úgy félig-meddig szívtam. Akkor ezzel végeztünk. Tudtam, cigarettavásárlás nem lesz. Könnyen lebeszéltem magam a könyvvásárlásról. Egy újabb Doderer. Jövő ta­vaszig ráérek vele. Borotvámba kést? (Kis Braun villany.) Ráérünk vele. Jövök én még Bécsbe... úgy talán kétszer még. Holott szent elhatározásom volt, hogy nem. Szokásos helyemre - 1/8-ra és újságolvasásra - nem tértem be, feleségemnek és Szuszi kutyánknak megvettem a kinek-kinek járó csokit, az ajándékok ezzel nagyjából megvoltak... még pár csekélység, s akkor kész. Slattyogtam békésen, az unalom elviselhető volt. A „száraz" állapot kezdett természetesnek érződni. Ó, hát jártam én 1993-96 közt sokszor Bécsben úgy, hogy nem ittam. Akkor tejcsoko­ládét rágtam. Elveri az étvágyat. Éttermembe („bejzlimbe") se tértem be. Az Egyetemi Sarkon egy gyorssütőnél vásároltam egy zacskó szalmakumplit, olcsóbb és jobb az íze, mint... a nevezetes álló-ülő, de túl gépies szellemű „étte­remben". Ezzel megtömtem a pocakom... amúgy is felszedtem az elmúlt két év során, nadrágjaimmal bajok mutatkoznak, fogynom kell. Éreztem: nem fogok inni Bécsben! S ha ez igaz, és ha a szesz elhagyása hozzájárulhat a máj jobb működéséhez - nincs felpuffasztás, van zsíremésztés etc. -, akkor szüret! Ezt a témát is pontokba foglaltam, már jó ideje: miért hízom? 1./ Alig eszünk, zsírosat itthon soha, ettől bajosan. 2./ Keveset mozgok. Jó, de azért járok minden nap pár órát... ki tudja. 3./ „Egy olyan életkorban vagyok". 4./ Olyan „idegálla­potban" leledzem. Hát... erőltetett. 5./ A sok szesz. A sok-sok nem valami jó szesz. Lásd: a máj működése, egyebek. Visszagondoltam régebbi időkre. Két évti­zeddel ezelőtt, fotóim is mutatják, sovány voltam, bár sört, vodkát, bort össze­vissza ittam. Dolgozni is jól tudtam. S akkor fogytam le olyan soványra, hogy ka­masznadrágokat úgy hordhattam, begyűrt pulóverrel! Talán 54 kiló voltam, 42

Next

/
Thumbnails
Contents