Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 1. szám - Dobozi Eszter: Karszt (vers)

Dobozi Eszter

Karszt

Legány Dénes emlékére

Milyen ár? Mi örvény sebezte föl?

Az élő hús pengétől metszve át amint hasad, szakad: kettőbe tört a hegy, a böszme tárgy. S szétnyílt e táj. Gyertyánsor áll közbül. Rá éltetőn a keskeny, kék, szalagnyi ég leszáll. Ugyancsak ő robog alant. Esőt, ködöt szitál. A sziklatömbbe zárt erő magát megsokszorozva fáj.

És kínban az évmilliárdokat felejtő rétegek. Kínban áfák.

A kő. És benn'a váz, érrajzolat, finom levél. Hány élet? Hány halál?

Hány arc, melyet a mélység elfogad!

Schéner Mihály (2000)

34