Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 1. szám - Lázáry René Sándor: (Arczom tiéd...); (Álom a lét...); Megcsókolnád-e szép Nefertarit?; (Ej, mi a kő...); (Dicsérjük a Himavánt...); Arany János idézése (versek)
Lázáry René Sándor (Arczom tiéd...) Arczom tiéd... Kigyúl tükörbe tűnt időm, Ha ezéda nyár-varázs parázslik vágyak őszén. Szerelmek hamva hull hajamra szürkítőn - Hozzád képest puhább, fehérlőbb s lágy a kőszén, Melylyel művész-kezem vázolja lényeged... Kemény vagy, éj-setét s kegyetlen, mint a bánat. Szumátra vadjaként szived lapulva támad Szép, párduezos szemed villogtat fényeket. (1877 októberében, vagy novemberében) Álom a lét: a gyerek fiatalkán szunynyad a férfi szivében. Álma se sejtheti még - mire ébred az agg a halálban ? (Talán 1878 márcziusából, esetleg áprilisából) Megcsókolnád-e szép Nefertarit? Megcsókolnád-e szép Nefertarit most, Ki Hathorként uralta Núbiát? Hát Antinoust, a remek far-izmost, A szent Nílus s a lanyha bú fiát? Már nincsenek, bárhogy tekerd a ritmust: Nem többek ők, mint macskamúmiák. (Abu-Szimbel, 1879 szeptemberében) 35
