Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Vasy Géza: Egy legendák övezte életrajz első fejezetei (Kormos Istvánról)
ragudj, hivatkoztam a nevedre. Meginvitált valami Honszeretetbe, jövő szombat délutánra. Elmegyek, de csöppnyi fogalmam sincs, hogy milyen társaság. Te biztosan jobban ismered őket. Ma bemegyek Ambrózyékhoz. Hátha nem rúgnak ki a „kopirozásaimmal".48 Szíj Gáborral, azaz Szíjgyártó Lászlóval tehát a Magyar Út szerkesztőségében ismerkedett meg a pályakezdő költő. A nagymama mellett neki volt a legfontosabb szerepe Kormos István nevelődésében: „egyetemen kívüli egyetemi tanárom volt"49 - vallotta az érett költő, aki annak idején az akkor még gimnazista B. Nagy Lászlóval szinte napi vendég volt a magyar-latin szakos középiskolai tanárnál és szerkesztőnél.59 A tanár úr a nagymama házának pusztulása után 500 pengőt ajándékozott védencének. „Még fontosabb volt számomra, hogy első zsengéim alapján is költőnek tartott (amit utólag csodálok, ismerve különleges igényességét...)"51 Egy másik vallomás így szól Szíjgyártóról: „nem az irodalommal ismertetett meg, mert az irodalmat én már saját magamtól is kerestem korábban, de az érdeklődésemet ő szorította egy nagyon széles mederbe is ugyan, de szorított arra is, hogy egy irányba fejlődjek, és menjek az irodalomban. Nagyon sokat köszönhetek neki, Szíjgyártó Laci a jelenlétével ugyanolyan fontos volt számomra, mint József Attila."52 Egy kéziratos önéletrajzban szerepel a következő mondat: „Húsz éves voltam, mikor első versemet írtam; Zilahy Lajos »Híd«-ja fogadta el közlésre."53 Az igényes lapban sajnos nem található az Eltűntek az égben s más Kormos-vers sem, van viszont egy szerkesztői üzenet a beküldött kéziratokról az 1944. január 1-jei számban »Kormos« jeligére: „Eredeti hang, ízben magyar és népi. A »Kő-Krisztusnál« címűt közöljük. Nem érdektelen a többi sem, de ezekben egy-két szót ki kellene cserélni." Nagyon valószínű, hogy Kormos Istvánról van szó, a vers közlésére valami okból mégsem került sor. Talán elfeledkeztek róla, az ifjú költő büszkesége pedig nem engedte meg a reklamálást.54 Jelentkezett Csorba Győzőnél is, hogy a pécsi Sorsunkban megjelenhessen. Fennmaradt egy 1944 szeptemberi levele, amely utal arra, hogy a télen három versét elfogadta a szerkesztő úr, de azok nem jelentek meg, küld újabbakat is. A tömör levél bírálja a pesti szerkesztőket, majd ars poeticát is ad: „A fiatal költő elámul ennyi kontárság láttán és elhagyja magát, ha a részvétlenséget érzi. Én húszéves vagyok, mint már egyszer írtam. Az a célom, hogy az ellangyosodó népi költészetet, ha lesz hozzá kevéske erőm, megrázzam egy kicsit. Nem mérem magosra magam, tán nagyot tévedek. Társadalmi helyezésem súlyosan magasztos. Nyolc elemimmel családunk felső-iskolázottsági fokát értem el, kár, hogy mondom, nem előnyömre, csak kommentárnak említem. Nem kérek hát hamis biztató szót, csak pőre igazságot."55 1944 nyarán Kormos két hetet Nemeskajalon (a Csallóközben, Galánta mellett) töltött, amint ezt Lőrincz Pálhoz írott levele tanúsítja.55 Egy másik helyen ő maga említi, hogy „Galántai nagyszüleimtől hazatérőben ért el Szálasi hatalomátvétele."57 A Kops nagyszülők éltek itt, s a család tartotta velük a kapcsolatot, a második világháború után az utódokkal is.58 Kormos (Kops) István magyar állampolgár természetesen katonaköteles, ám mivel házukat szétvitte a bomba, nem talált rá a behívóparancs. Újabb rejtély: amikor már mindenkitől papírt kértek, alaposan megvizsgálva a dokumentumokat, s hirdetmények alapján kellett bevonulni, ez a fiatalember miként maradhatott szabad polgár. Talán tényleg tartósan mellé pártolt a szerencse. Mint amikor a német katonavonat, amelyről lezavarták, pár perc múlva fölrobbant, vagy mint a Margit híd felrobbantásakor az ösztönös menekülés a lefelé gurulni kezdő villamos peronjáról.59 „Szerencséje" volt akkor is, amikor az ostrom alatt a velük szomszédos ház égett egész napon át. Ok meg egész nap locsolták a pince vasajtaját, hogy ne terjedjen a tűz tovább.59 Annyit tudunk még ezekről az évekről, hogy a fiatalember vonzódott a futballhoz. Egyszer - vagy néhányszor - pályára is lépett 1938-1939-ben a BLASZ-bajnokságban, ahol a 89
