Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Vasy Géza: Egy legendák övezte életrajz első fejezetei (Kormos Istvánról)
tóttá magát, bár egyetlen ma ismert hivatalos önéletrajzában nem említi a születés jogi körülményeit.2 Gyermekévek a Szigetközben Kormos István a születési anyakönyvi kivonat bizonysága szerint 1923. október 28-án született Mosonszentmiklóson. Apja Kops Balázs földműves-napszámos, 19 éves, anyja Kormos Anna, 20 éves, mindketten római katolikusok. A költő egybecsengő vallomásai szerint születésekor meghalt az édesanyja. Apja eltűnt, a „törvénytelen" gyermeket anyai nagyszülei nevelték fel. A „soha nem ismert" édesanyának állít emléket az Egxj kihantolt sírra, amelynek első változata 1955-ből való. Az életrajz szempontjából legfontosabb vallomás, A vasmozsár törője alatt közlése szerint: „Anyám haláláról többet tudtam, mivel őt sokat emlegették otthon, de fényképét sose láttam, a kérdezősködésemre, hogy milyen volt anyám, nagymama állandó válasza csak ennyi volt: »Annus? szép, derék lány volt.«"3 Fodor András 1964-es naplójegyzete szerint a következőket hallotta a költőtárstól: „Egyik nagynénjétől új dolgokat tudott meg anyja halála és saját születése körülményeiről. A tizenhat éves lányanya a terhesség nyolcadik hónapjában megerőltette magát. A szülés után nagyon vérzett. Kabátból kitépkedett vatelinnal próbáltak rajta segíteni. Ettől kapott gyermekágyi lázat (vagy vérmérgezést). Szalmásszekéren vitték Győrbe. Útközben olyan fájdalmai voltak, hogy fölállt a szekéren - s nem ment haza többé. A nagyszülők ezért vigyáztak rá, az árvára különleges gonddal. Az apa kilétéről azonban semmi megbízhatót sem mondott a nagynéni."4 A nagymamától gyermekkorában a következő mesét hallotta: „»Hol az apám?« - »Meghalt.« - »Mikor?« - »Úrnapján.« - »Hol?« - »A nádban.« - »Hogyan?« - »Agyonütötte a nádszál.« - »Mijét ütötte?" - »A derekát.« - Ez volt első és sokszor ismételt társalgási leckém nagymamával, amire emlékszem."3 Él egy olyan legenda, amelyet Vas István emlékezete szerint maga Kormos indított útjára: „Ottliktól, amikor odajártunk, azt hallottam, hogy egy Héderváry gróf volt az apja. Az egyik éppúgy lehet, mint a másik, mert Kormosnak nem voltak osztálymeghatározói, ő éppúgy elment volna gróf fiúnak, mint egy szegény katona otthagyott zabigyerekének."'1 Ebben az utóbbi jellemzésben igaza van Vas Istvánnak, a grófi származás azonban a költői fantáziálás terméke. A mosonszentmiklósi anyakönyvekben azonban nem csupán egy Kops István nevű gyermek születéséről szóló bejegyzés maradt fenn, hanem egy 1944 áprilisi kiegészítés is, amely szerint „A gyermeket Kormos Ferenc örökbe fogadta. Családneve ezentúl: »Kormos«." S ami a meglepőbb: megtalálható a szülők házasságkötésének a bejegyzése is 1923. január 30-án. Eszerint Kops Balázs vasúti pályamunkás, római katolikus, 1904. január 9-én született Mosonszentmiklóson, szülei Kops Károly és néhai Hápli Mária. A menyasszony, Kormos Anna 1903. július 12-én született Győr-Révfaluban, szülei Kormos Ferenc és Új Mária, ő földműves-napszámos, ugyancsak római katolikus. E házasságból csak törvényes gyermek születhetett, s ez szinte napra kilenc hónappal később meg is történt. A győri levéltárban megtalálható Kops Balázsné Kormos Anna halotti anyakönyvi bejegyzése. 7 De nem 1923-ban, hanem 1925. július 10-én történt, valóban gyermekágyi lázban a szomorú eset. S ugyanitt nyoma van annak is, hogy az Öttevényben született Kops Ferenc 1925. július 21-én, 27 napos korában veleszületett gyengeség miatt ugyancsak elhalálozott. Megvan a levéltárban Kormos Anna születési anyakönyvi bejegyzése is. A család lakóhelye ekkor a győri Révfalu legelő 250. szám alatt található. Az apa, Kormos Ferenc 24 éves napszámos, Dunaszegen született s római katolikus, az anya, született Új Mária, eszerint mecséri születésű, ugyancsak római katolikus és 30 esztendős. Anna lányuk pedig délelőtt 9 órakor született.8 83
