Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 4. szám - Zelei Miklós: Baltakrémleves (színpadi játék)

Vállalnom kell a terhet, hogy eladjuk az egyik veséd. Aztán majd úgyis minden a tiéd lesz, meg a gyerekeidé. ÁRPI: - Már oda is adták a pénzt, apja? SZIKSZAI: - Jaj, Árpikám, ne legyél ennyire gyerek! Az Angyal úr a műtét után fizet. ÁRPI: - És az hogy fog menni, apja? SZIKSZAI: - Van még idő. Egy óra múlva lesz itt a közelben az Angyal úr a kocsi­val. Én elkísérlek. Átadlak, hogy ne nyugtalankodj. Alapos, előzetes orvosi vizsgá­lat, hogy ha mégis van kizáró ok, ami alkalmatlanná tenne a donorálásra, időben fölfedezzék. Teljesen korrekt dolog. Mert azért nem semmi ez, valljuk be, hát egy veseműtét. De egy ilyen erős, fiatal szervezet, mint a tiéd, egy hét alatt kiheveri. Emlékszel a Homokira. Annak is csak egy veséje volt, mégis hogy tudott inni, tán­colni az asztalon. ÁRPI: - Nem emlékszem. SZIKSZAI: - Hát ő volt Gomorán aÖ ÁRPI -Öhagyd már. SZIKSZAI: - Nem tudsz te semmit! Anyja nem mesél. ÁRPI: - De mesél. SZIKSZAI:-Mit mesél? ÁRPI: - HátÖ Éppen eleget. SZIKSZAI: - A vizsgálat után következik maga a műtét. Csúcstechika! Az egyik vesét kiveszik, a megfelelő tartósítóba teszik, és már viszik is a betegnek. Téged szakszerűen ellátnak, néhány óra múlva arra ébredsz, hogy segítettél valakin és meg is gazdagodtál. Másnapig ott maradsz, és akkor én magam fogok elmenni ér­ted a kocsival. Érted? De a pénzt az Angyal úr rögtön a műtét után fillérre kipenge­ti. Az ám! ÁRPI: - Azért félek egy kicsit. SZIKSZAI: - Hogy nézzek a tükörbe, ha semmit nem próbálok tenni a családun­kért? Nem fogsz lebukni, ne félj. ÁRPI: - De le fogok. SZIKSZAI: - Hogyhogy? ÁRPI: - Átgondoltam. A pénz fele anyjáé. SZIKSZAI: - Hogy? ÁRPI: - A harmincezer dollárból, amit a vesémért kapunk, tizenötezer anyjáé. Ezt tudod tenni a családodért. És sajnos én is csak ezt tudom tenni. SZIKSZAI: - De kisfiam, hogy gondolod? ÁRPI: - Én hozom az áldozatot. Te meg mondj le annak a feléről, amit az áldoza­tommal keresünk. SZIKSZAI: - De hát ez a legnagyobb áldozat! ÁRPI: - Csak így megyek a kés alá. X­Szodoma, az egykori Lenin Ifjúmunkás- és Kisz-lakótelep, most Szent István Polgárai La­kónegyed valamelyik panellakásában egy szobasarok. Szakadt elemes bútorok, fiókos szek­26

Next

/
Thumbnails
Contents