Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 1. szám - Szótértés Sándor Ivánnal (Az interjút készítette: Vértessy Sándor)

Don-kanyar, a holocaust, 56 regénye... Dolgozom. írok közben esszéket. A korszak vérnyomás-ingadozásáról, a kilencven éve született Bibó István életművéről.- A Bibó-i hagyatékba beleástad magad, évtizedekkel ezelőtt nagy feltűnést keltett a könyv, és végre, végre rehabilitálták ezt a nagyszerű elmét.- Ebben többen részt vettek. Semmiképpen nem voltam az elsők között.- De a garast letetted!- Azóta is foglalkoztat. Az elmúlt harminc évben a Bíbó életműbe mocsaras szellemi-, politikai-, etikai játéktérbe került. A felejtéstől a tagadásig, kisajátításig, meghamisításig. Foglalkoztat, hogy mi időszerű ma Bibóból és az is, ami nem. Valami nem attól nagy, hogy mindig és folyamatosan időszerű, hanem attól nagy, hogy az utókorát is inspirálja: nézzen szembe a saját korával. Ez ma is olyan szellemi, művészi, etikai feladat, amelyhez Bibó alapokat ad. Mindenekelőtt egy valóságos, álomképeken, illúziókon túli magyar történelem megmutatásával. Jó volna úgy beszélni a máról, ahogy ő beszélt a saját korának a kérdéseiről. Nemcsak a regényben, az esszében is az ismeretlen felé próbálok elindulni. Ez is olyan ismeretlen, ami felé tartanék.

Az interjút készítette: Vértessy Sándor

A Kossuth Rádióban 2001. június 10-én elhangzott Névjegy-beszélgetés szövegének „ólomra átigazított" változata.

14